Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai

Dí MAGYARY G. A MAGYAR POLGÁRI PERJOG. íme. t. Uraim, az a vázlatos kép, melyet szükségesnek tartottam megfesteni a mi jogállapotainkról a végből, hogy midőn Önök bennünket megjelenésükkel megtiszteltek, kellően tájékozva legyenek s meggyőződjenek arról a becsületes igyekezetről, hogy valamint általában, ugv a jogélet terén is méltó helyet foglalunk a müveit nemzetek sorában s érdemeseknek és jogosultaknak tartassunk arra, hogy olyan nagyfontosságú nemzetközi tanácskozásokban, mint a jelenlegi is. önálló tényezőként szerepeljünk. A MAGYAR POLGÁRI PERJOG NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI. Irta: Dr. MAGYARY GEZA. I. Midőn főbb vonásokban azt óhajtom megvilágítani, hogy Magyarország a kulturállamok társaságában a magánjogok nemzetközi védelmét minő intézményekkel mozditja elő, szükséges e védelmet illetőleg néhány általános elvi tételt előrebocsátanom, mert az, a mit e téren nálunk tapasztalunk, szoros összefüggésben áll más államok intézményeivel. Az államok társaságában egyetlen egy állam sem maradhatna fenn sokáig, ha azt a merev szabályt állítaná fel, hogv a magánjogok élvezetét csak saját polgárainak biztosítja és ezt is csak akkor, ha az saját területére vonatkozik. Ezt a teljes elzárkózást a külfölddel szemben az emberiség közösségének eszmeié soha sem tűrte meg, és ma tűrné meg legkevésbbé. Ennélfogva minden államnak jogvédelmi intézményeit a külfölddel való folytonos kölcsönhatás tekintetéből kell berendeznie. Ez a kölcsönhatás három irányban áll fenn. Az első. hogy az állam saját területén jogvédelmet akkor is nyújt, ha abban bizonyos külföldi tényezők, mint külföldi peres felek, külföldön szerzett magánjogok vagy külföldi bizonyító eszközök szerepelnek. A második, hogy az állam a külföldet jogvédő tevékeny-