Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

A MAGYAR JOGRÓL. ÓO l gazdasági munkások szolgálati viszonyairól, a birtokviszonyok rendezéséről, stb. Legnevezetesebb alkotás azonban az 1894. évi XXXI. t.-cz. volt a házassági jogról, mely az előbb Magyarországon ismeretlen, pedig a felekezeti különbségek miatt nélkülözhetetlen polgári házasságot kötelező alakban behozta s melynek folytán az állami anyakönyvvezetés is szerveztetett. E közben a polgári törvénykönyv előmunkálatai is haladtak, különösen mióta a német polgári törvénykönyv is elkészült, a mely nekünk is mintául szolgálhatott, habár tisztában vagyunk aziránt, hogy ez a nagy nemzeti mü nem sikerült ugy, a hogy a hosszas előkészületek után remélhető volt s épen nem teszi fölöslegessé, hogy a többi nemzetek polgári törvénykönyveit: a régibb franczia, osztrák, olasz, épugy mint pl. a legújabb svájczi polgári törvénykönyvet s azoknak irodalmát is gondos figyelembe vegyük. Ez idő szerint a polgári törvénykönyv szerkesztésével ott állunk, hogy egy szerkesztő-bizottság 1900-ban elkészítette a törvénykönyv első tervezetét és annak igoi—2-ben 5 kötetben közzétett indokolását. Ezt e bizottság újból tárgyalta s e tárgyalások valamint a közvéleményben nyilvánított bírálatok és javaslatok is közzététettek. Ezeknek alapján aztán egy tágabb keretű codificationalis bizottság rendszeresen megvitatja a főbb elvi kérdéseket s ezeknek eldöntése után, a mi talán még ez évben befejezést fog nyerni, egy második szöveg fog szerkesztetni, a mely ujabb bizottsági tárgyalás után végleges törvényjavaslatként fog az országgyűlés elé terjesztetni. Ekként alapos reményünk van arra, hogy eme reánk nézve már valóban sürgőssé vált codificationalis zárkövet is rövid idő alatt lerakhatjuk s akkor nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy Magyarország uj jogi épülete teljesen kész s polgárai ép ugy, mint az idegen nemzetbeliek, a kik velünk összeköttetésbe lépnek, biztos védelmet fognak találni annak fedele alatt minden életviszonyaikra nézve, melyek jogi rendezést igényelnek. Mielőtt ezek után befejezném Magyarország jogállapotának e rövid ismertetését, még egy fontos különlegességről kell