Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

A MAGYAR JOGRÓL. 599 van határozva, s a tisztességtelen verseny általános szabályozása, a melyre nézve már több javaslat készült és tárgyaltatott. Talán még sürgősebb az anyagi jog codificatiója terén, mint a kereskedelmi jog, volt a büntetőjog, mely a tulajdonképeni Magyarországon, miután az i8^2-ben behozott osztrák büntetőtörvény 186i-ben szintén hatályon kivül helyeztetett, a törvényes alapot majdnem teljesen nélkülözte s jóformán csak a bírói gyakorlaton, a biró bölcs belátásán nyugodott, a mi épen a büntetőjog alapelveinek felel meg legkevésbbé. Már a mult század negyvenes éveiben, 1843-ban készült ugyan a büntetőtörvény egy kiváló javaslata, mely az akkori büntető jogtudomány állása szerint nagy haladást tanúsított, sőt sok tekintetben radikális újításokat tartalmazott, igy nevezetesen a halálbüntetést is mellőzte. De épen az e miatt támadt összeütközés a liberális alsó-, és a tulconservativ felsőház közt akadályozta e javaslat törvénynyé válását, ugy hogy az uj alkotmányos korszakban a büntető codificatiót újból kellett kezdeni. Miután a most emiitett javaslat már nem mutatkozott egészen időszerűnek, hogv egyszerűen törvényerőre emeltessék, s több ennek alapján készült kísérlet is meddő maradt, végre hosszú előkészítés és beható tárgyalások után 1878-ban sikerült az uj magyar büntetőtörvényt létrehozni, a mely a nélkül, hogy eredetiséget vindikálhatna magának, sőt époly közeli rokonságban áll az 1870. évi német büntetőtörvényhez, mint a magyar kereskedelmi törvény a német kereskedelmi törvénykönyvhöz s a nélkül, hogy annyira radikális lett volna akár a büntetési rendszer, akar a büntettek minősítése tekintetében, mint az 1843. évi javaslat: mégis tekintélyes helyet foglal el az európai codificatio körében, a mit a külföldön is elismertek. Minthogy pedig e törvénykönyv csak a bűntettekre és vétségekre vonatkozik, 1879-ben még egy második büntetőtörvény készült a kihágásokról s mindkettő közös életbelépési törvény által 1880-ban léptettetett hatályba. A büntetőjog ujabb nagy haladása, az azóta felmerült reformeszmék s a törvény alapján szerzett hazai tapasztalatok azonban