Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

DE NAGY FERENCZ Mindezek a tények eléggé igazolják, hogy mi magyarok teljes joggal kívánhatjuk, hogy a külföld bennünket az Ausztriával való közösség daczára s bárminő jogi constructiót alkalmazzunk reá, önálló államnak tekintsen s különösen a jogélet terén semmiféle tartományi alárendeltséget fel ne tételezzen. Az természetes dolog ugyan s mindenki meg fogja érteni, hogy két állam között, a melyek egymással közösségben állanak, a jogintézményekben is bizonyos egyenlőség és kölcsönösség fejlődik ki. így Magyarország is, midőn az Ausztriával közös ügyekben törvényt hoz, pl. a közös véderő mértékét és feltételeit szabályozza, ezt csak Ausztriával egyöntetűen teheti. Sőt vannak bizonyos ügyek, melyekre nézve megegyeztünk Ausztriával, hogy bár azok nem is közösek, mégis a kölcsönös forgalom érdekében, különösen a köztünk létesitett vámunió mellett kívánatos és czélszerü, ha azok mindkét államban kö\ös egyetértéssel, egyenlő elvek szerint szabályoztatnak. De eltekintve attól, hogy ezek az 1867-ben létrejött kiegyezés óta, különösen az Ausztriával legújabban kötött kereskedelmi és forgalmi szerződés által tetemesen redukáltattak, igy pl. a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom, a házalási ügy, a posta- és távirdaügy s a tengeri magánjog, melyek eredetileg egyenlő elvek szerint voltak szabályozandók, most már ki vannak véve az egyetértő szabályozás alól: a magyar törvényhozás önállósága ez által annál kevésbbé van érintve, mert a közös egyetértés Ausztriával nem foglal magában közös törvényt, hanem csak azt jelenti, hogy a magyar és osztrák kormány a törvényjavaslatoknak a magyar, illetőleg osztrák országgyűlés elé terjesztése előtt mint egyenlő factorok megegyeznek, a nélkül tehát, hogy egyik a másiknak alá volna rendelve. Ezen az Ausztriával fennálló közjogi és forgalmi kapcsolaton alapuló közösségen kivül pedig nincs a jognak semmiféle területe vagy része, melyen Magyarország törvényhozásának bármi tekintettel kellene lennie Ausztriára s a tényleges jogfejlődés és törvényalkotás is annyira elütő az ausz-