Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - A magyar jogról
Df NAGY FERENCZ Magyarország Ausztriával közös uralkodó alatt áll, s hogy a fejedelem közössége alapján bizonyos kormányzati közösség is létezik, igy nevezetesen a hadügy és a külképviselet tekintetében, ugy hogy Magyarország nemzetközileg rendszerint nem önállóan, hanem csak Ausztriával együtt, mint«Ausztria-Magyarország*, vagy mint «osztrák-magyar monarchia* szerepel: az a téves felfogás van elterjedve, hogy Magyarországnak nincs is külön állami souverainitása, nem bir önálló törvényhozói és végrehajtó hatalommal, hanem az egységes souverainitással biró monarchiának csak alárendelt s legfeljebb bizonyos önkormányzattal felruházott része, tartománya, mint akár pl. Csehország vagy Galiczia, melyektől csak az. önkormányzat módja és terjedelme által különbözik. S ez a téves felfogás annál nehezebben oszlatható el, mert egyrészt mélyen meggyökeresedett a múltból, a mikor Magyarország neve a monarchia elnevezéséből is hiányzott s nemzetközileg «Ausztria*) neve alá Magyarország is foglaltatott; másrészt Magyarország külön souverainitása, önálló nemzetközi jogalanyisága, még ma sincs külsőleg teljesen kifejezésre hozva. E téves felfogással szemben, mely ha igaz volna, lehetetlenné tenné nekünk még azt is, hogy ezt a nemzetközi testületet önállóan, Ausztria nélkül fogadjuk s ugy ennek tanácskozásaiban, mint általában nemzetközi conferentiákon, önállóan résztvegyünk, utalok mindenekelőtt arra, hogy Ausztriának és Magyarországnak közös állampolgársága, mely az állami egység szükségképeni folyománya volna, nincs. Osztrák-magyar állampolgárok, a mint azt különben szintén gyakran hallani a külföldön, nem léteznek, hanem csak külön osztrák és külön magyar állampolgárok s ebből a szempontból Ausztria Magyarország irányában, s megfordítva Magyarország Ausztria irányában ép oly külföld, mint más külföldi ország. Utalok továbbá arra, hogy Ausztriának és Magyarországnak nincs közös törvényhozása, hanem mindegyiknek teljesen külön és önálló s egymástól különbözően szervezett törvényhozása van. Magyarország részére a törvényeket kizárólag a képviselőházból és a főrendiházból álló magyar