Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. 587 nak egy más nemzete sem oly absolute megbízható; mi loyálisan teljesíteni akarjuk az Ausztriával való kölcsönös védelemre irányuló szerződésünket; egyszóval, a mit őseink mint Magyarországnak önként vállalt kötelezettségeit elvállaltak, azt mi is, igaz emberekként, állni szándékozunk. Csak azt akarjuk, hogy velünk szemben is hasonló jóhiszeműséget tanusitsanak, hogy a pragmatica sanctiónak azokat a mindkét felet egyaránt kötelező rendelkezéseit, melyek Magyarországnak, mint független királyságnak mint az 1791. t.-cz. értelmében nulli alio regno vei populo, subditumnak a függetlenségét biztosítják, ugyanoly hűséggel teljesítsék. Ily teljes nemzeti léthez nekünk ép oly jogczimünk vanr mint a föld bármely más nemzetének, nemcsak alaki jogi szempontból, hanem azért is, mert tudatában vagyunk annak, hogy, mint a nyugoti czivilizácziónak és mint a szabadságnak védőbástyája, hiven betöltöttük küldetésünket. Nem hiszszük, hogy e küldetés véget ért, s nem tudjuk, mikép teljesithetnők, ha sajátos nemzeti egyéniségünk és alkotmányunk szerves erejét nélkülöznünk kellene, ha ez az erő, mely olyan megpróbáltatásokat állott ki, miktől hatalmasabb birodalmak rombadőltek, mesterséges alakulatoknak s mechanikai találmányoknak adná át helyét. így tehát csak küldetésünk legfőbb törvényéhez maradunk hivek, ha nemzeti függetlenségünk zászlaját hajthatlanul szilárd akaraterővel fennen lobogtatjuk. Ez együttes fellépés állandó lehetőségét, a két nemzetnek e czélra való egyesülését Ausztria-Magyarországnak, vagy, mivel fizikailag egy uralkodója van, osztrák-magyar monarchiának nevezik, bár ez a kifejezés, mely félreértésre adhat alkalmat, nem valami szerencsésen van megválasztva, s valószínűleg kikerül majd a használatból. Ausztria-Magvarország tehát, mint a kettős kifejezés maga is mutatja, nem jelent egy birodalmat, hanem két nemzetnek bizonyos nemzetközi czélokra irányuló állandó szövetségét. Minden olyan nemzetközi ügyben, mely nem tartozik a nemzeti védelem körébe (mint p. o. vasúti egyezmények, szerzői jogi, kiadatási szerződések), Magyarország köz-