Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. inkább a «freeman» vagy «franchiseman»-nel adnék vissza — amelyet az összes közjogi jogositványok megillettek. A klérus, némely más szellemi foglalkozás űzői, s számos város polgárai később ezekkel egyenlő jogállást nyertek. A kiváltságos osztályba való bejutás igen meg volt könnyitve ; sok ezer olyan tagja volt, melyeknek társadalmi helyzete miben sem különbözött a parasztságétól: néha egész vármegye parasztsága egyetlen kiváltságlevéllel vagy törvényhozási intézkedéssel nemességet nyert. Lassanként ez osztály oly népessé lett, hogy a XVIII. évszázadban — s valószínűleg, bár erre kevés statisztikai adatunk van*, már korábban is — viszonylag számosabb volt, mint a franczia választótestület Lajos Fülöp idejében, sőt talán az 1830-iki nagy választójogi reform előtt az angolnál is. A kiváltságos polgárok e nagyszámú testületén belől, mely oly nagy volt, hogy egészen demokratikus jelleget viselt, nem állt fenn további osztálykülönbség. És ez a legjellemzőbb tény régi alkotmányunkra vonatkozólag; főkép ez az a tény, mely feljogosít, hogy ez alkotmányt quasi-demokratikusnak mondjam. Természetesen óriási vagyoni és társadalmi befolyásbeli különbségek álltak fenn (ugy képzelem, még a mai Amerika is ismer ilyesvalamiti, de a kiváltságosoknak törvényesen elismert és meghatározott alosztályai nem voltak. Csak jóval későbben, a Habsburg királyok idején kezdtek a magyar nemeseknek német eredetű czimeket adományozni, s ekkor keletkezett az örökös főrendiség, mely egy felsőtáblán ülésezett, mit ióo8-ban ismertek el törvényesen; eredetileg a nemzeti képviselet csak egy házból állt, melyet nem alap nélkül az angol Alsóházzal lehetne összehasonlitani. S igy. mig Angliában előbb a lordok * A franczia forradalom idején Magyarországon 75,000 oly családot (a mi 525,000 léleknek felel meg) találunk, mely a kiváltságos osztályhoz tartozik, hat millliónyi népességből, mig ugyanekkor Francziaországban csak 28,000 ily családot számláltak 26 millió lakosság mellett. 1805-ben 540,000 nemest találunk 7-5 millió összlakosság között- 1848-ban 675,000-et közel 12 millió közül. E számhoz hozzá veendő még a papság (mely 1805-ben egymaga 16,000 szavazót számlált), más, a nemesekkel egyenlő jogú szellemi foglalkozásbelieket, s a kiváltságos városok polgárait.