Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete
MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. 567 vezése alatt? Más szóval, kik voltak az alkotmány nemzeti ágát kitevő jogok birtokosai? Modern szellemmel nézve, az olvasó előtt a kérdés különösnek hangozhatik. Csakugyan, kiket illethetnek meg a nemzet jogai, mint az egész népet, mely az állam minden egyes polgárát magában foglalja? De nem szabad elfelednünk, hogy most egy középkori alkotmányt s egy hódításon alapuló államszervezetet vizsgálunk, a mi azt jelenti, hogy oly korszakról beszélünk, mely a szabadságot csakis kiváltság alakjában ismerte, s oly viszonyokról, melyek az általános egyenlőségre nézve legkevésbbé voltak kedvezőek. Nos, — és ez egyike a legfontosabb jelenségeknek történetünkben — kiváltságok a szó faji értelmében Magyarországon soha sem voltak ismeretesek; midőn őseink uj hazájukat meghódították, különféle népfajokat találtak földjén, s el egészen a XVIÍI. évszázadig, a bevándorlás uj meg uj faji elemeket hozott hazánkba. Már most hogyan bántunk a heterogén elemek eme tömegével? A nemzeti egység, ép ugy, mint a hatalom központosítása, lényeges feltétele volt, s ma is az, minden államalakulat megmaradása lehetőségének Európa ama táján, melynek minden keletről támadó veszedelem első lecsapásával kell szembeszállnia; hogy ezen a ponton erős nemzeti egység létezzék, az egész Nyugateurópa biztonságának feltétele volt, s ma is az. De hogy volt ez elérhető a faji egyéniségek eme khaoszszerü egyvelege közepette? A hóditások története a probléma megoldásának két typikus útját tárja elénk. A germán származású jövevények által Nyugateurópában alapított államok legtöbbjében a győzők és a legyőzöttek elegyedéséből uj faj állott elő, melyben általában az utóbbiak faji jellege lett túlnyomóvá. így a frankok, a vizigótok, a longobárdok románokká lettek Francziaországban, Spanyolországban és Olaszországban ; a normannok, a kik Francziaországban románokká lettek, Anglia meghódítása után angolszász faji jelleget vettek fel. Viszont a török hóditás, mely teokratikus elveken alapul,