Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. vont nemi bajt kapott el) a kir. Curia hasonlag anyagi halmazatot állapított meg, azért, «mert vádlott a csábítás bűntettét már magában a nemi fajtalanság elkövetése által befejezte. Midőn tehát a bujakórban szenvedő és ragályos baját ismerő egyén ennek tudatában a csábítást végrehajtja és ez által tudva másnak súlyos testi sértését előidézte, egy külön büntettet is követett el». Az elsőbiróság a gyermeknek megfertőzését csak súlyosító körülménynek vette, a kir. ítélőtábla tekintettel arra, hogy a két jogsértés egy és ugyanazon akaratelhatározásból eredett és ugyanazon cselekmény által követtetett el», eszmei halmazatot látott. C. 190Í okt. 24.* eldöntött esetben a kir. Curia érdemileg nem nyilatkozott, mert uj eljárást rendelt. Tényállás : Vádlott nőcseléd szolgálatadójának 9—10 éves két fiát fajtalanságra csábította, azonkívül H. férfival is közösült. Ugy a gyermekek, mint a férfi elkapták a nőnek nemi betegségét s több hétig betegek voltak. Az elsőbiróság a vádlottat kétrendbeti csábitás és három rendbeli súlyos testi sértésben, anyagi halmazatkép mondta ki bűnösnek, a helyes indokolás szerint azért, «mert vádlott, tekintve, hogy betegségéről a fajtalanság, illetőleg a nemi közösülés elkövetésekor tudomással birt, ennek daczára sértettekkel közösült, ezáltal belenyugodott abba is, hogy sértettek a betegséget megkapták, látta és akarta tehát az eredményt, mely be is következett, bűnössé vált a testi sértésben». A kir. ítélőtábla szerint azonban, a gyermekeknek megfertőzése vádlott terhére külön és önálló cselekmény gyanánt meg nem állapitható, mert vádlott szándéka nem a betegség átvitelére irányult s vádlott a nemi közösülés tényálladékához tartozó cselekményen kivül sértettek ellen más szándékos bántalmazást el nem követett, miért is az okozott betegség a czélba vett és befejezett nemi közösülésnek csakis következménye s csakis súlyosító körülményként jöhet figyelembe». Ellenben a H. férfi sérelmére elkövetett testi sértés: «minthogy ebben az esetben a közösülés büntetőjogi felelősség alá nem esik, mint önállóan büntetendő cselekmény jön figyelembe*). A kir. Ítélőtábla ez alól a vádlottat azért mentette fel, mert nem vette bizonyítottnak, hogy vádlott tudta, hogy nemi betegségben szenved. C. 1004 május 10.** eldöntött esetben ugy az elsőbiróság, mint a kir. ítélőtábla erőszakos nemi közösülés és súlyos testi sértés bűntettének anyagi halmazatát állapította meg, azon tényállás alapján, hogy vádlott a • sértett leányt erőszakkal nemi közösülésre kényszeritette s ezzel együtt nemi betegségének átszármaztatásával sértettnek 20 napon tul gyógyuló betegséget okozott. A kir. Curia az Ítéleteknek a súlyos testi sértésre vonatkozó részét, de csak alaki okból, megsemmisítette. A most ismertetett Ítéletekkel ellentétben anyagi halmazatot nem állapított meg : * U. o. u. k. 169. I. — ** L'. o. 48. k. i<X>- 1.