Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

BlKOI GYAKORLAT. ölés, mint a súlyos testi sértés vétségében mondotta ki bűnösöknek, de a büntetést a 95. §. alapján szabta ki, vagyis, habár ezt a kifejezést nem használja, eszmei halmazatot, a kir. Curia azonban anyagi halmazatot állapított meg, a következő indokolással: «A tábla a valónak elfogadott tényállás alapján a vádlottat helyesen mondta ki kétrendbeli cselekményben bűnösnek. M.inthogy pedig abban az esetben, ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt követ el, illetőleg, mint a jelen esetben, vádlott gondatlanságából két rendbeli sérelem származott, minden egyes sérelemre nézve együttvéve összbüntetés szabandó ki, ennélfogva a büntetés kiszabásánál nem a btk. 95. §-a, hanem annak 96. §-a alkalmazandó'). C. 1895 szept. 22.*- Vádlott kőműves az országházi palota építésénél a vezetése alatt álló munkásokat, figyelmeztetés daczára, egy 11 métermázsás kőnek szállítása alkalmával a 4—5 méter széles állványról egy i'Ao méter széles állványra terelte, a mely a kőnek súlya alatt leszakadt, a kővel együtt hat munkás a mélységbe zuhant, kik közül négy azonnal, kettő pedig néhány óra múlva meghalt. Mindhárom bíróság anyagi halmazatban hatrendbeli emberölés vétségét állapította meg. Anyagi halmazat — egy rendbeli emberölés s egy rendbeli súlyos testi sértés vétsége — állapíttatott meg C. 1893 okt. 51.** ítéletével eldöntött esetben, a melyben a vádlottak gondatlansága folytán a mennyezet a munkásokra szakadt s egy munkás halálos, egy munkás pedig súlyos testi sértést szenvedett. 3. Gyakoriságánál fogva nagy szerepet játszik ítélkezésünkben a testi sértésnek szemérem elleni büntettél •— leginkább erőszakos nemi közösüléssel — találkozása. A testi sértést egyes esetekben a tettesnek külön cselekménye, más esetekben maga a közösülés ténye okozta. Ez utóbbi esetben pedig különös szerepet játszik a fertőzés: a nemi betegségnek a sértettre átvitele. Elfoglalt álláspontunk szerint mindezekben az esetekben, föltéve természetesen, hogy a testi sértésre vonatkozólag a tettest alanyi bűnössége (szándék, gondatlanság) terheli, anyagi halmazat állapítandó meg, mert mindezekben az esetekben a szemérem elleni bűncselekmény tényálladékai felől, ennek keretét meghaladó külön s önálló büntetendő tényálladék nyert megvalósulást. Egyedüli kivételt a btk. 237. §-a képezi, a mely az ott meghatározott esetre külön büntetési tételt állapit meg. A tételes törvény szempontjából a törvénynek ez a rendelkezése uj érvet szolgáltat álláspontunk helyessége mellett, mint ha tekintetbe veszszük, hogy a 237. §-ban megállapított büntetési tétel — életfogytig tartó fegyház — az anyagi halmazat büntetési tételét meghaladja, ez határozottan arra utal, hogy a törvényhozó a külön büntetési tételt ép azért állította fel, mert * U. o. 27. k. 246. 1. ** U. o. 249. 1.