Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. A Curiának ebben az Ítéletben elfoglalt álláspontja szerint tehát: cl) a természetes cselekményegység az anyagi halmazatot kizárja, de b) a természetes cselekményegység a legszorosabban magyarázandó; igy jelesül a revolvernek, habár közvetlen egymásutánban elsütése nem egy, hanem több cselekmény és pedig annyi a cselekmény, a hány a lövés. Ez az ítélet a következő megjegyzéseinkre ad alkalmat, a melyek azt az álláspontunkat, hogy a természetes cselekményegység az anyagi halmazatot ki nem zárja, ujabb érvvel támogatni alkalmasak. A kir.-Curia a több lövésben természetes cselekménytöbbséget lát. Vajon elvileg-e és feltétlenül, azaz tekintet nélkül az okozott eredménytöbbségre, vagy kizárólag tekintettel az eredménytöbbségre ? az ítélet erre vonatkozó kijelentést nem tartalmaz. Az elvi kérdés azonban még's figyelmet érdemel. Liszt szerint: Egy hatlövetű revolverből egymásután tett hat lövés lehet ép ugy természetes cselekményegység, mint természetes cselekménytöbbség és pedig az eredmény egysége vagy többsége szerint. A hat lövés, ha összhatásában egy embert ölt meg, a bekövetkezett eredményegységre tekintettel, természetes cselekményegység; ha azonban a tettes a hat lövéssel több embert megölt vagy megsebesített, akkor a hat lövés természetes cselekménytöbbség. Lisztnek ez az állítása azonban nem vitátián. Ezze! szemben vannak, kik az egymásután tett lövésekben, a testi mozgások többsége alapján (a tettes hatszor sütötte el a revolvert) mindig és feltétlenül természetes cselekménytöbbséget — és vannak, a kik az egymásután tett lövésekben, jelesül az egységes elhatározás, vagy pl. a testi mozgások megszakítatlan összefüggése alapján, mindig és feltétlenül természetes cselekményegységet látnak. Tenyéren fekszik, hogy ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a természetes cselekményegység az anyagi halmazatot kizárja: az anyagi halmazat fennforgásának vagy fenn nem forgásának kérdése azon fordul meg, hogy a természetes cselekményegységnek vagy többségnek kérdését melyik értelemben oldjuk meg? Kérdés: Quid juris? Felelet: Semmi quid juris, már t. i. abban a kérdésben, hogy a hat lövés természetes cselekményegység, vagy természetes cselekménytöbbség-e ? Mert ez nem jogi, hanem psychologiai kérdés, a minthogy a «cselekmény» fogalmának egész kérdése nem jogi, hanem psychologiai kérdés. Mi a cselekmény? mi a cselekményegység? mi a cselekménytöbbség ? azt nem a jog. tehát nem is a büntető jog, hanem a psychologia van hivatva eldönteni. Ebből pedig logikai szükségszerűséggel az következik, hogy ha az anyagi halmazatot a természetes cselekménytöbbségtől teszszük függővé, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy természetes cselekménytöbbség nélkül nincs anyagi halmazat, akkor azt a kérdést', forog-e fenn adott esetben anyagi halmazat vagy sem : nem a büntető jog, hanem a psychologia dönti el; és következik az is, hogy ha a psychologiában a természetes cselekményegység vagy többség kérdése vitás, a büntető jogban az anyagi halmazat kérdése is vitás marad