Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. ^45 Iott ebben az esetben is bevégzett szándékos emberölésben bűnös, mert embert akart ölni és embert megölt. De a btk. 280. §-ának minősítése nem alkalmazható : mert a vádlott szándéka nem irányult apjának a megölésére. Tegyük fel megfordítva, hogy B. volt az apa, R. az extraneus. A bevégzett szándékos emberölés büntette ebben az esetben is megáll, de szintén a bevégzett bűntettre a 280. §. szerinti minősítésnek alkalmazása nélkül, mert vádlott apját akarta ugyan megölni, de tényleg nem ölte meg. A büntetés kimérésénél tekintetbe veendő körülményt képezne az. hogy a cselekmény az apával szemben kísérletet képez, tehát életfogytig tartó fegyházzal sújtott bűntettnek kísérlete forog fenn, s igy a btk. 66. §-a értelmében a büntetés három évnél enyhébb nem lehet. C. 188^ máj. 7.' eldöntött esetben a vádlott gondatlan sebes hajtás olytán két személyt gázolt el, az egyik életét vesztette, a másik súlyos testi sértést szenvedett. Eszmei halmazat állapíttatott meg. C. 1888 ápr. 8.* eldöntött esetben a lövések, melyeket a vádlott előre megfontolt szándékkal ifj. Z. N. ellen intézett, a czélba vett áldozaton kivül id. Z. N.-t és Z. J.-t is súlyosan megsértették. A gyilkossági kísérlet és ezzel anyagi halmazatban levő két rendbeli súlyos testi sértés miatt emelt vád folytán, mind három biróság delictumegységet — gyilkossági kísérletet — állapított meg ; a súlyos testi sértések vádja alól a vádlottat felmentette, de nem annak alapján, hogy ezekre az eredményekre vonatkozólag a vádlottat gondatlanság sem terhelné, hanem azon az alapon, hogy aberratio ictus esetében a halmazat elvileg ki van zárva. C. 1900 decz. 18." eldöntött esetben elfogadott tényállás szerint vádlott egy söröspoharat vágott M. István fejéhez, az üveg eitört s annak egy szilánkja a sértett mellett álló M. Józsefnét is megsértette. Az első helyen nevezett sértett 8 napot meghaladó, a második sértett 8 napot meg nem haladó testi sértést szenvedett. Az 1. biróság anyagi : a kir. Curia eszmei halmazatot állapított meg. Feltűnő, hogy e két biróság egyike sem tette önálló mérlegelés tárgyává, hogy a második személyen ejtett sértés egyáltalán beszámitható-e a vádlottnak ; hanem tisztán a tényállás és eredmény alapján állapította meg a szándékosan okozott könnyű testi sér és vétségének tényálladékát.3 Jogilag tehát teljesen helyes a másodbiróságnak 1 U. o. 21 ; — U. o. 17. k. 7. 1. 2 U. o 42. k. 24v I. 5 íme a curiai ítélet indokolása: «Vádlottnak az az egy cselekménye, hogy bántalmazási szándékkal M. István fejéhez egy poharat vágott s ez által nem csak ezen okozott 8—20 napig gyógyuló sértéseket, hanem miután a M. István tejéről lepattant egy üvegszilánk az ott közel álló M. Józsefné homlokát is megsértette, mely sértés 8 napig tartó egészségháboritást vont maga után, megállapítja ugy a btkv. JOI. §-nak második tételébe ütköző súlyos testi sértés, valamint az ugyanezen szakasz 2. tételében meghatározott könnyű testi sértés kétrendbeli vétségét*. Mintha bizony M. Istvánnak szándékos bántalmazása szükségszerűen magában foglalná M. Józsefné ellen irányuló bántalmazási szándékot, illetve M. Józsefnénak szándékos bántalmazását is s mintha ép logállain VII. évf. 7. t'.