Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Criminálpolitikai feladatok

ió WLASS1CS GYULA congressus 3-dik kérdése) mint az 1893-diki párisi, mely utóbbi általában minden megszoritás nélkül állította oda a kérdést. VII. Ha valaki, én vallom lelkem egész hevével azt a tételt, hogy nemcsak a tudósnak, de a törvények előkészítőinek is ismernie, tanulmányoznia kell mindazt, a mit a külföldi tudomány és törvényhozás felmutat. De ép oly nyomatékkal állítom azt is, hogy a hazai állapotok javítását czélzó gyakorlati kérdéseknél első sorban ismernünk kell a legapróbb részletekig a hazai viszonyok szövedékét. Különösen a büntetőjogi reformkérdések csaknem kivétel nélkül oly természetűek, melyeknek czélravezető megoldásához nem a bölcsészeti okoskodások utján felállított dogmák segélyével, de tapasztalati uton az inductiv módszer megfigyelő buvárlatai utján juthatunk. Mí hiába ajánlunk oly intézményeket, melyek logikailag helyesek, ha esetleg a magyar állam és társadalom erejének fokán megtörnek. Nekünk, ha az élet számára akarunk dolgozni, ismernünk kell a magyar néplélek természetét, fejlődési képességét. Meg kell vizsgálnunk minden intézménynél, hogy belátható időkig mit bir el az állami és társadalmi szervezet. Oly intézmények bekapcsolását hiába ajánljuk, a melyek az állam és társadalom szervezetével vagy fejlődési képességével kellő összhangba nem hozhatók. így csak papír-intézmények, papír-törvények keletkeznek, pedig a törvényhozás Potemkinfalai csak a hazugság hirdető táblái, de nem a reális, igaz haladás fokmérői. De azt a közkeletű jelszót, melyet a maradiság, a lomha mozdulatlanság gyakran lelkiismeret-altatóul használ, hogy ez vagy az az uj intézmény a hazai viszonyoknak meg nem felel, a magyar társadalom ezt vagy azt az intézményt nem birja el, a magyar néplélek ezt vagy azt az intézményt visszautasítja: mí könnyedén ne fogadjuk el. Minden reform ellen ezt a. gátló eszmeáramlatot szokták zuditani azok, kik félnek az ujitás átmenetének nehézségeitől. Nekünk kötelességünk a tudomány módszerével megállapítani, váljon nem tartalom nélküli üres szólammá, tehetetlen aggá-