Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Criminálpolitikai feladatok

ÍO WLASSICS GYULA igazságszolgáltatás expeditiv tökéletesítését munkálni el ne mulaszszuk. IV. Tegyük munkásságunk központjává azt a kérdést, hogy melyek a mi hazánkban a bünteit okai, mely egyéni és collectiv tényezőkre vezethetők azok vissza.. Ez fáradságos és óriási feladat. De inductiv rendszeren fölépült kórisme nélkül helytelen eljárás, ha orvosszereket irunk. Hogy csakugyan ily nehéz feladat ez. semmi se bizonyitja inkább, mint az, hogy sürüen találkozunk azzal a bírálattal, hogy a bűntett okainak kifürkészésére az egyesület eddig nem sokat tett. Annyit azonban ki kell emelnem, hogy ezek a kritikusok is elismerik, hogy a tudományos alapon egységesen megállapítandó visszaesést statisztika ügyének, mely e vizsgálódás terén a leg.nyomatékosabb segédeszköz, jelentékeny szolgálatot tettek a nemzetközi büntetőjogi egyesület munkálatai. Nem hiszem, hogy akadna csak egy is közöttünk, ki tagadná annak az eredményes munkásságnak sikerét, mely e téren az egyesületi munkában főleg Köbner, Garcon és Mayr neveihez fűződik. Elég a hivatalos német visszaesési statisztikába pillantanunk, hogy az egyesület emez irányú munkásságának gyümölcsei szemünkbe tűnjenek. Talán nem is túlzó az a kijelentés, hogy immár a visszaesési statisztika tudományosan ki is van meritve és ma már az egyesületnek csak azzal kell foglalkoznia, hogy a tudományosan megállapított elvek gyakorlati érvényesítése érdekében törhetlen erélylyel dolgozzék. Liszt a hamburgi congressuson joggal mondotta, hogy «a visszaesési statisztika a mi birodalmi statisztikánkban olyan, mely a tudomány minden méltányos követelményének megfelel ». Nekünk — a magyar csoportnak — ezen a téren is hasznos tevékenység kínálkozik. Mindnyájan tudjuk, hogy a criminálpolitikának legjelenté-