Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - A párbér Magyarországon. Jogtörténeti fejlődése és jelen állása szerint. Második bővített kiadás. Irta : Timon Ákos. Budapest, Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság. 1908. [könyvismertetés]

i;f8 SZEMLE. SZEMLE. — A rehabilitáció kérdésével foglalkozott újból az ügyvédi kör. Balogh Jenő kijelentette, hogy az igazságügyminiszteriumnak törvényelőkészítő osztálya foglalkozik a rehabilitációnak törvényhozási szabályozásának kérdésével s a közel jövőben a vonatkozó törvényjavaslat már nyilvánosság elé is fog kerülni. Utalt azokra a nehézségekre, melyek az elökészitő munkálatok során felmerültek. A magyar társadalomnak konzervativizmusára való tekintettel nem a törvény erejénél fogva beálló úgynevezett «rehabilitation de droit» megvalósítását óhajtja, hanem a birói rehabilitációt (r. judiciaire), bár elismeri, hogy az ellen is súlyos érvek hozhatók fel, már csak azért is, mert előfeltétele, hogy maga az elitélt ujitsa fel a feledésbe ment dolgokat, melyek aztán könnyen nyilvánosságra szivárognak. Miután azonban kegyelmi uton való rehabilitáció (r. de gráce) jogrendszerünk szellemével nem egyezik össze, más mint a birói rehabilitáció formája nem marad. A részletkérdések közül kiemelte, hogy a visszaesőket a rehabilitáció elől vagy el kell zárni, vagy legalább is hosszabb időn keresztül való kifogástalan viselkedést kell tőlük megkívánni. Szükségesnek tartja, hogy a rehabilitáció intézményére már a casiers judiciaires megszervezésénél figyelem fordittassék. Pekáry Ferenc^ szerint a bűnügyi nyilvántartás országos szervezésének meg kell előznie a rehabilitáció meghonosítását. O is a birói rehabilitáció hive, de aggkoruakra nézve indokoltnak tartja a törvény erejéből való rehabilitációt. Fried Vilmos a nyilvántartás visszásságairól s az erkölcsi bizonyítványok kiadása körüli visszásságokról szólott. — A pécsi rabsegély^ő congressus tárgyalásairól már megemlékeztünk (1. VI. évfolyam, 623. 1.) s ugyanakkor méltattuk a napirendre tűzött kérdéseknek jelentőségét is. Most előttünk fekszik a congressusnak naplója, mely a tárgyalások anyagán kivül az előkészítés történetét s a congressus alkalmából tartott önálló értekezéseket is, felöleli. Reméljük, hogy az általános és sok oldalról mutatkozó érdeklődés, mely akkoron a tanácskozásokat kisérte, ezzel a munkálattal csak nyerni fog erejében s a viták során kiszűrődött eszmék és a hozott határozatok a hazai rabsegélyző ügynek jelentékeny előmozdítására fognak szolgálni. Itt említjük meg, hogy a congressus ama határozatának végrehajtásához, mely szerint az 1900. évi szeptember hóban Budapesten országos patronage-congressus tartandó, a kiküldött szövetségi bizottság már is hozzálátott, a mennyiben a patronageegyletek országos szövetsége alapszabályainak első szövegét elkészítette. — A szegedi országos birói nagygyűlésnek emlékirata a congressus tagjainak, a kir. bíróságoknak és kir. ügyészségeknek, a sajtónak s az országgyűlés tagjainak szétküldetett. Az emelkedett hangon irt memorandum megrázó komolysággal fejti ki, hogy a létező viszonyok közt a bírói függetlenség veszélyeztetve van, hogy a birói s ügyészi kar sérelmei meny-