Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - A büntető-novella az igazságügyi bizottság szövegezésében

TÖRVÉNYE LŐKÉSZ1TÉS. 123 nevelést rendelt el, mely végre is hajtatott, ugy a) vajon az illető megbüntetettnek tekintendő-e és bj vajon bűntett vagy vétség esete forog-e fenn ? E hézagokat kitöltendő, az igazságügyi bizottság az «intézkedéseket)) felsoroló 17. §-hoz hozzá fűzte, hogy a -((dorgálás, a próbára bocsátás s a javitó nevelés a visszaesés megállapításánál nem jönnek figyelembe.» Nem tartom szerencsésnek a körülírást. Nem lehet ugyanis a háromféle «intézkedés»-t csak azért, mert intézkedés, egyenlően szabályozni, benső természetük alapeltérőségének ellenére. Ahhoz, hogy a visszaesés szempontjából figyelembe vétethessék valamely «intézkedés», előfeltétel, hogy az «elitélés» jellegével birjon. Már pedig a próbára bocsátás épen itéletho^ás nélkül való szabadlábon hagyás (21. §.). mely ha eredményes, az eljárásnak megszüntetését vonja maga után (23. •§.). Elítélésről itt nem lehet szó. Erre az «intézkedés"-re tehát a 17. §-ba pótlólag iktatott szabály egyáltalában tárgytalan. Érdemben pedig, mikor a törvény kijelenti, hogy a visszaesés szempontjából a felsorolt intézkedések nem tesznek számot, ezzel deklarálta azt a czélzatot, hogy egyébként más vonatkozásban azoknak az intézkedéseknek büntetési charakterük van. Vajon ezt akarta-e a kodifikátor? A második hézag kitöltésére azt a tételt iktatta a bizottság a 18. §-ba, hogy az a cselekmény, mely a törvény szerint bűntett, az intézkedéssel vétséggé minősül.* Kételyeket kizáróbb lett volna a Btk. 20. §-ához igazodó az a szövegezés, hogy «dorgálás stb. kizárólag vétségre alkalmazandó.)) Ugyané §-t még kiegészitendőnek találta a bizottság azzal is, hogy «abban a tekintetben, vajon a cselekmény hivatalból vagy magáninditványra üldözendő-e, úgyszintén a kísérlet büntethetősége tekintetében a cselekménynek a törvényben megállapított minősítése az irányadó.» Egészen fölösleges intézkedés. Judikaturánk teljesen átértette már a korrektíonalizacziónak mibenállását, s tisztán látja és következetesen érvényre juttatja annak kihatásait. S a Curiának 2. számú teljes-ülési határozata is, — egyedüli szirt, mely ellenáll a tisztult felfogás árjának — már omlóban van. III. Az elkob\ási, illetőleg a bűnügyi muzeumok szervezésére vonatkozó 36. s 37. §-okból helyesen kihagyatott az a kitétel, mely szerint csak a «megsemmisitésre szánt» tárgyak jutottak volna a muzeumoknak. IV. A minősített kerítés esetei kibővültek azzal, hogy a sértett nő korára s erkölcsiségére való tekintet nélkül bűntett a kerítés akkor is, ha az a Btk. 78. §-ában felsorolt «hozzátartozó)) ellen követtetett el, továbbá ha annak tárgya a keritőnek ((alárendelt személy* (40. §.). Viszont a fegyházzal büntetendő keritési esetek körét a bizottság szűkebbre vonta (41. §. 2. bek.). * * Megfelelően ki kellett volna egészíteni a Kbtk. 1;. §-át is.