Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben

n8 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. merte és használta is a Summát, annak nagyon keveset köszönhet. Az ő fejtegetései hasonlithatatlanul színesebbek és gazdagabbak, mint a Summa rövid fejezetkéi, és müve nem egyezik ezzel az egyes materiák tárgyalásának rendjében sem. A Summával egyező mondatoknak s kifejezéseknek legnagyobb része a római s kánonjog eredeti forrásaiban is fellelhető, hogy Werbőczi azokat nem a Summából vette át, bizonyítja az a két tény, hogy számos forráshely teljesebben és pontosabban van meg a Hármaskönyvben, mint a Summában, és hogy a Hármaskönyv a Corpus iuris civilis és a Corpus iuris canonici könyveiből való sok olyan forráshelyet tartalmaz, melyet a Summában nem találunk. Az előadás eszmemenete tökéletesen logikus és következtetései oly mértékben meggyőzők, a mily mértékben ez történeti kérdésekben csak igen ritkán lehetséges. Ennek köszönhette előadó azt a lankadatlan érdeklődést, a melylyel a hallgatóság fejtegetéseit kisérte ; érdeklődni jpgtojjtéj neti tárgyú előadás iránt ! — ez a jelenség unikum nálunk, ma, mikor a mult szeretete sokak ajakán, de nagyon kevesek szivében él. Hanem —intra muros peccatur et extra: joggal hányta szemére Dr. Gábor Gyula az egyetemnek, hogy nem törődik kellőkép Werbőczi tanításával. Ha ezzel .szemben Timon Akos hangsúlyozza, hogy u;abban kidomborítják a Hármaskönyv jelentőségét az^ egyetemi oktatás keretében, mert «ő mindenütt Werbőczi közjogi tanításait veszi alapul és fejleszti* : erre azt kell viszonoznia mindenkinek, a ki a kérdés velejét igyekszik megragadni,., hogy maga a tudós felszólaló ismerte be, hogy felénél »is kevesebb történik,! mint a minek okvetlenül történnie kellene. Bármiiy alapvetők legyenek ugyanis Werbőczi közjogi tanításai: tulajdonképpeni fontossága és egyenesen biblikus jelentősége neki mégis csak a magyar magánjog területén van. A mai magyar közjognak Werbőczi bár értékes és mindenütt figyelembeveendő forrása, de mégis már csak közvetett forrása : a nemzet positiója kifelé,, tagoltsága és szervezete befelé ma már egyáltalán más, mint a triparthum. korában. Azonban a magánjog területén Werbőczi élő jog, melynek alkalmazása megköveteli a forrás történetének, beosztásának, gondolatmenetének, nyelvezetének tüzetes ismeretét. A mely egyetemen csupán a közjogász Werbőczit tanítják, ott fele sem történik annak, a minek történnie kell. A Hármaskönyvet a maga egészében, alapvető jelentőségét megillető részletességgel és kötelező tantárgyként kell tanítani minden magyar jogi főiskolán. Január i i-ikén Dr. Reit^er Béla olvasta fel pályanyertes értekezését a telekkönyvi bizalom oltalmának határairól. A mii a hozzá fűzött várakozást is felülmulta jogászi éleselmüsége és erős önálló gondolkodásmódja, tudományos kiforrottsága és értékes eredményei okából. Nem túlzunk, ha a feltett kérdést a modern magánjog legnehezebb problémájaként jelöljük meg ; s nem túlzunk akkor sem, ha azt állítjuk, hogy előadó fejtegetéseiből tanultuk meg ama logikai és jogászi tévedések egész Ián-