Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben

io8 D? ALMASI ANTAL vajon mely kötelmeknél vállalt az adós felelősséget a fizetőképességéért, hanem értelmezése annak, mit jelent a vállalás más jogtételekben, ha annak fennforgása a tényállás egy részét teszi. Ha tehát azt véli az Indokolás, hogy a Tervezetben van egy jogszabály, mely a fajlagos kötelmekre e kötelezettséget is magában foglalja, más intézkedésre kell gondolnia. Melyikre hát ? Az 1165. §-on kivül csupán az 1127. szakasz jöhet szóba. Előbbit, ha az Indokolástól eltekintünk, mi a törvénykönyv értelmezésénél előbb-utóbb feltétlenül be fog következni, kizárja az eddigieken kivül a pénzbeli szolgáltatásnak emlegetése is, hiszen a pénzkötelem elméletben * is fajlagos kötelemnek van elismerve, a gyakorlatban is annak során pendül és egyenesen megtévesztő, de érthetetlen is volna annak felvétele, hogy a Tervezet a fajlagos kötelem egyik alaptípusát név szerint megjelöli, a másikat pedig a garanciális igéret bő leple alá rejti. Vagy tartalmaz a Tervezetben az ellenkező kikötéséig minden fajlagos kötelem garanciális ígéretet a fajdolog beszerzésére, vagy sem. Ha igen, akkor mely okból tartja szükségesnek a Tervezet a pénzszolgáltatást külön kiemelni és azt a garanciális ígérettel egyenrangú, tehát attól különböző esetnek feltüntetni? Tagadó válasz ismét felveti kérdésünket: honnét olvassuk ki a Tervezetből, nem pedig az Indokolásból a genus perire non censetur elvét? De igenlő esetben is, miért kell ez elvre mesterséges és finom syllogismusokkal következtetnünk, mikor az 1 166. §. is arra utal, hogy a fajnak subjectiv lehetetlenülése csakis abban az esetben válik az adós rovására, ha azt nyilt ügyleti rendelkezés vagy a törvényhozó rendeli, mikor tehát a Tervezet maga is valósággal kiált a fajfelelősség elvének határozott kinyilvánítása után ? * V. ö. Grosschmid Fejezetek I. ^84. I. *.