Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - A szociális biztosítás szervezete és az állami munkásbiztosítási hivatal. 2. [r.]

A SOCIÁL1S BIZTOSÍTÁS SZERVEZETE. 9 1 \ méretű szervezete hazánkban és mint ilyen, kiválóképen alkalmas arra, hogy az ily szervezet életének és fejlődésének törvényei a gyakorlatban felmerülhetők és más czélokra alkotott munkaadói és munkavállalói közös szervezetek létesítésénél figyelembe vehetők legyenek. A másik jelentősége pedig az, hogy csaknem teljesen történeti előzmények nélkül levő, a legújabb fejlődési alapon felépített intézmény lévén, a kor érvényesülésre törekvő eszméi megvalósításukat könnyebben megtalálják benne, mint a történeti alapon fejlődött és igy természetüknél fogva conservativ intézményekben. A már is érvényre jutott eszmék közül csak példaképen és állitásunk helyességének megvilágitása czéljából emeljük ki, hogy a nőknek a férfiakkal a közhatalomban való egyenjogositása itt már messzemenő elismerésre jutott, a menynyiben a kerületi munkásbiztositó pénztárak munkaadó és munkás tagjai által, saját kebelükből, külön-külön választandó igazgatósági és feiügyelő-bizottsági tagok, az országos pénztár közgyűlésébe kiküldöttek és a választott bírósági ülnökök és helyettes ülnökök a létszám keretében korlátlan számban választhatók a nők közül is.* Bizonyára más kornak felfogása ez, mint az 1886: XXI. és XXII. t.-czikkekben megnyilatkozó az a felfogás, a mely a törvényhatósági bizottságba még a legtöbb adótfizetők között sem bocsátja be a nőket, sőt még a községi képviselőtestületbe is, a legtöbb adót fizetők között, csupán meghatalmazottjaikat engedi be. Ha figyelembe veszszük, hogy a nőknek a bíráskodási főhatalumba való bevonása a nők egyenjogositásának egyik magasabb fejlődési fokozata, ugy általános és a közvetlenül érdekeltek körén túlterjedő megjegyzésre és a továbbiakban tanulmányra is tarthat igényt a nők számára biztosított az a jog, a mely szerint az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár és az igényjogosult felek között felmerülő vitás ügyekben bíráskodhatnak. * Munkásbiztositási hivatal 1907. évi 1585. sz. rendelete.