Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VIII. fejezet; A bűnhalmazat. 29. r.

74 BÍRÓI GYAKORLAT. arra, hogy egy lövéssel vagy több lövéssel történt a megölés. Ugyanígy döntendö el a kérdés, ha valaki a becsütetsértő kifejezések özönével áraszt el más valakit, vagy egy kifejezéssel, egyetlen egy szóval többeket sértA delictum egység vagy többség tehát mindig a büntetendő tényálladékok egységén vagy többségén fordul meg; és több büntetendő tényálladék megvalósítása esetében a delictum többséget nem szüntetheti meg az a körülmény, hogy azokat egy természetes egységet képező magatartás valósította meg. A mi a természetes cselekmény egységnél áll, az s annál fokozottabb mérvben áll a jogi vagy úgynevezett ideológiai egységnél. Az egyedüli érv, melyet ebben az esetben a delictum többség kizárását indokolni szokták: a szándék egysége egyszereüen nem igaz. Az okirathamisitás okirathamisitás, a magánlaksértés magánlaksértés marad, akkor is, ha a tettes az elsőt abból a czélból követte el, hogy a sikkasztást elpalástolja; a magánlaksértést pedig abból a czélból, hogy valakin testi sértést kövessen el. A ki pedig épen a tettesnek speciális czéljára van tekintettel, s a speciális czél alapján akarja a delictumtöbbséget kizárni, az ellentétbe jő azzal az alaptétellel, hogy a tényálladék szempontjából a czél csak akkor jöhet tekintetbe, ha tényálladéki elemként szerepel. Egyéb esetekben a tettesnek czélja a tényálladék fenn vagy fenn nem forgására befolyással nincs. Az itt képviselt álláspont szerint tehát: A megvalósított büntetendő tényálladékok többsége anyagi bűnhalmazatot állapított meg. Az egyébként fennforgó anyagi bűnhalmazatot sem a természetes, sem a jogi cselekményegység nem zárja ki. 6. Tételes jogunk az itt képviselt álláspontnak megfelel. A btkv. 96. §-a az anyagi bűnhalmazatot egyszerűen delictumtöbbséghez köti. Anyagi bűnhalmazat akkor forog fenn, ha a tettes «több büntetendő cselekményt*, vagy «ugyanazon büntetendő cselekményt több izben követte el». Azt a megszorítást tehát, hogy a természetes vagy a jogi cselekményegység az anyagi bűnhalmazatot kizárja, a törvény nem tartalmazza. És ebben lényegesen — és előnyösen — különbözik a német btkv.-nek 74. §-ától. a mely az anyagi bűnhalmazatot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tettes a több bűncselekményt «több önálló cselekménynyel» követte el. A «több önálló cseiekmény» ellentéte az «egy és ugyanennek a cselekménynek)). A több önálló cselekménynek fennforgása ténykérdés, de lényeges kelléke természetes cselekménytöbbség; ennek ellentéte az «egy és ugyanaz a cselekmény » «eine und dieselbe Handlung», melyről a magyar btkv. 95. §-ának megfelelő 73. §. intézkedik. Az uralkodó nézet a törvénynek ily szövegezése mellett is azonban csak a természetes cselekményegység esetében* tekinti az anyagi bűnhalmazatot kizártnak. A jogi cselekményegység, különösen akkor, ha a cselekmények idő szerint össze nem esnek (bei zeitlichem Auseinanderliegen der Strafshaften) az anyagi bűnhalmazatot ki nem zárja. Tételes törvényünk szerint tehát kétségtelen, hogy a btkv. 95. §-a, — melyet