Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztositása [1. r]

68 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. ember gyül össze és lelke egész elkeseredésével követeli a kormánytól, hogy törvényt alkosson, mely oly intézkedéseket létesítsen, a melyben a munkás életét és egészségét megóvják és a szerencsétlenül járt munkásokat balesetbiztosítás utján ellássa. Ez az áramlat szülte az 1896:XIV. t.-cz.-et, mely az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezéséről szól, de a balesetbiztosítás kérdése majdnem 25 évi .vajúdás u án még mindig vajúdott, mig végre 1902. elején megjelent S^terényi József államtitkár korszakot alkotó, nemcsak nálunk, hanem az egész müveit világon méltán feltűnést okozott első törvényjavaslata a «Munkások baleset ellen való biztosításáról». E törvényjavaslat szerint a balesetbiztosítás czéljából külön országos balesetbiztosító pénztár lett volna alakítandó. E szándék nem talált osztatlan tetszésre és sok oldalról kívánták, hogy takarékossági és egyéb szempontokból a balesetbiztosítás egyesittessék a betegsegé'yezéssel. Szterényi e kívánalomnak is megfelelt és a mult hónapokban megjelent átdolgozott javaslata ezt a két munkásbiztositási ágazatot, a mennyire lehetett, egyesíti. Nem akarunk soká a mellett időzni, hogy most meg az egyesítés nem tetszik, hanem nagy vonásokban a törvényjavaslatot abban a formában ismertetjük, a mint az a megtartott enquéte után a bizottság elé került. A betegség és balesetre való biztosítást az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár teljesiti, a mely pénztár felett az állami felügyeletet és ellenőrzést az «állami munkásbiztositási hivatali) gyakorolja. Betegség és baleset esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek, nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül, mindazok, a kik a magyar szent korona országainak területén: 1. valamely az ipartörvény (1884. XVII. t.-cz.) alá eső foglalkozásnál, ideértve még ugyan e törvény 183. §. d) és f) pontja alatt felsorolt vállalatokat is; 2. az ipartörvény alá nem tartozó, de ipar-, illetőleg vállalkozásszerüleg űzött kereseti foglalkozásoknál (műszaki és ügynöki irodában, színházaknál, gyógyszertárakban, gyógyintézeteknél stb.); bányákban, kohókban, sómüvekben, bányatermékeket feldolgozó egyéb müvekben (XIII. fej.), kőfejtő-, homok-, kavics- és agyagtermelő, kő- és földanyagok törésével és feldolgozásával foglalkozó üzemeknél és munkáknál; 4. a nem iparszerüleg, hanem házilag végzett építkezéseknél és kútfúrási munkáknál; 5. ut-, híd-, vasút-, alagút-, víz-, gát-, csatorna-, kikötő-, erődítési, vízvezeték-, gáz- és villanyvilágitóvezeték építkezéseknél; 6. vízvezetéki, gáz, villamvilágositó és villámhárító-szerelő munkáknál; 7. ut-, ház-, csatorna- és ablaktisztító munkáknál; 9. gyúlékony, az egészségre ártalmas vagy mérges, úgyszintén robbanó anyagok és robbanó tárgyak előállításánál és feldolgozásánál ; 10. vegyészeti, physikai és gyógyszertári laboratóriumokban;