Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A választási biráskodás hazánkban és a külföldön. 1. r

A VÁLASZTÁSI BÍRÁSKODÁS. 55 lehetnek. Csak igy fölfogva lehet alkotmányos garancziának tekinteni e biróságot. Egy törvénysértés például, a mit egy miniszter követ el, százszorosan nagyobb izzó időkben, mint csöndes napokban s a nemzet vágyaival egyező itélet — természetesen, sohasem az igazság rovására — sokkal több igazságot foglal magában, mint a paragrafusok, a strictum jus legszigorúbb alkalmazása. Sajátságosan hangzik, de igy van, a história a tanúsága s ezért nem lehet csupán teóriák nyomán haladni. Hogy milyen biróság ítélkezzék a törvényhozó hatalom szervezésével összefüggő kérdések fölött, tényleg mindig politikai kérdés volt. Szólásformául használhatjuk azt, hogy: saját összealkotása fölött a törvényhozás souverain joga, hogy bíráskodjék. De valóban, a mennyire nem velünk született jog a választói jogosultság, éppen ugy nem inhasrens joga a parlamenteknek a választások fölötti bíráskodás, hanem törvényalkotási jogánál fogva megtartja magánál, vagy szervezi más biróság kezében és változtat rajta a politikai helyzet követelése szerint, vagy a biróság inkapacitása, rossz Ítéletei miatt. A választási bíráskodás eredetileg nem is magát a törvényhozó hatalmat illette. Angliában háromszáz évvel ezelőtt választási ügyekben, jogkérdésben a kanczellár ítélt a Court of Chancery közjogi oldalán, ténykérdésben a Queen's Bench, jury segítségével s az Ítélkezést politikai okokból ragadta magához az alsóház, mert sem a biróság, sem a jury nem bírta magát függetlenitni a királyi hatalomtól. Svédországban sohasem a parlament ítélkezett választási ügyekben, hanem elejétől fogva csak a főrendeknek volt joga, hogy saját mandátumaikat igazolják, a többi rend jogosultsága és megbízó levelei fölött «a király kiküldött embere* itélt s igy fejlődött ki a mai rend, a mely szerint a képviselők mandátumát az igazságügyi miniszter, vagy megbízottja igazolja, a peticziók fölött pedig első sorban (nem fokon) közigazgatási hatóság, a tartományi főnök, másodsorban, ha ezzel az ítélettel a felek nincsenek megelégedve, a legfelső