Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A jogi személy magyarázatához

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATÁHOZ. kiskorú, elmebeteg, vagy ügyleti czélok eseteiben a gyám, gondnok, stb. «mas érdekét» képviseli. f) A jogi parancsok és tilalmak mindig csak beszámítható eszű és akaratú embernek szólnak. A kötelezettség alanya tehát mindig csak ember lehet. Vagyoni kötelezettség esetében a kötelezett személy mindig annak a vagyonnak c^élképviselője, a mely vagyonból a szolgáltatásnak történnie kell. Ha tehát valakinek ioo koronás követelése van akár egy u. n. fizikai, akár egy u. n. jogi személy ellen: e kötelesség mindkét esetben a vagyonczél képviselőjét terheli. g) A vagyonczélképviselő kötelezettségétől meg kell különböztetnünk a vagyon kötöttségét: azaz a hitelezőnek azt a képességét (rendelkezési hatalmát), hogy magát bizonyos módon az idegen vagyonczél vagyonából kielégíthesse. h) Mily jogai lehetnek egy elismert czélnak: merőben tételes kérdés. Lehetnek czélok, a melyeknek számára a jogrend vagyoni jogokat nem ad, pl. a koldusszerzetes mint jogczél. Viszont lehető, hogy más mint vagyoni jogokat is köt bizonyos czélhoz: igy pl. elismerheti egy alapítvány vagy testület, vagy stenség vagy elhunyt becsületjogát, sőt akár családjogait is. Ha pl. a régi ind felfogás az özvegyet még mindig az elhunyt feleségének tekintette, az elhunyt szellem czéljaira családjogot rendelt. i) A jogczélok, melyeket a jogi személy nevével takarni szokás, nemcsak magánjogiak, hanem közjogiak is lehetnek. Hogy az egyes czéloknak a jogrend mily közjogokat akar juttatni, ismét de lege lata tételes, de lege ferenda czélszerüségi kérdés. így pl. lehetséges, hogy egy ügyleti czél javára a képviselőválasztás joga is megadatik. A jog ilyenkor is a czélt illeti, a jog gyakorlása pedig a czél képviselőjét. A magán- és közjog összes területén jog és jogalany az u. n. fizikai és jogi személy esetében ugyanaz.