Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 7. szám - A büntető novella törvényjavaslatáról

A BÜNTETŐ NOVELLA TÖRVÉNYJAVASLATÁRÓL. 495 Ugyanez még fokozottabb mértékben áll közigazgatási hatóságainkra nézve. A már idézett, a gyermekvédelemre vonatkozó nemes intentiókban gazdag 60.000 1907. sz. belügyminiszteri rendelet még a mostani Btk. álláspontján állva, a következőket kivánja közigazgatási hatóságainktól: «A közigazgatási hatóságok mindenekelőtt kötelesek, mint rendőri büntető biróságok megállapitani a cselekmény bűnösségének felismeréséhez szükséges belátás hiányát. A cselekmény bűnössége felismeréséhez szükséges belátás hiányának megállapításánál a hatóság aggódó gonddal elemezze és mérlegelje azokat a körülményeket, a melyek hatása alatt a gyermek a kihágást elkövette. Jelesül mérlegelje a gyermek életviszonyait, vájjon nem-e a törvényes képviselő vétkes, avagy vétlen mulasztása oka annak, hogy a gyermek a kihágást elkövette? Mérlegelje a gyermek testi és lelki vonatkozásait, nem-e a gyermek öröklött hajlama, terheltsége avagy szervezeti elváltozásai késztették a kihágás elkövetésére ?» A ki a gyakorlati életből ismeri a mi rendőri büntetőhatóságainkat, melyek tagjainál ez a tevékenység legtöbbször elfoglaltságuk egy jelentéktelen, nem nagy figyelemben részesülő részét teszi, akkor lehetetlen, hogy el ne mosolyodjék ez intézkedés naiv jóhiszeműségén, lehetetlen, hogy egy perczig is higyje, hogy ez abban a szép irányban, a melyet a rendelet czéloz, végre is lesz hajtva és lehetetlen, hogy e rendelet szép szavaiban egyebet is lásson a szemekbe aranyport hinteni akaró frazeológiánál, melyben humanitárius intézkedéseink körében épen oly gazdagok vagyunk, mint a milyen szegények igazi humanitárius intézményekben. És ilyen viszonyok között most, ha a javaslatból törvény lesz, az erkölcsi érettséget is meg kell állapítani a közigazgatási büntető hatóságnak. Erős optimismus kell hozzá. Közigazgatási büntető hatóságainkat classikusan jellemzi az, hogy legnagyobbrészt oly egyének látják el a büntetőitélkezést, kik büntetőjogból sohasem vizsgáztak, kik büntetőjogi