Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAM KAPCSOLAT REVISlÓl. ;6más, mint a húszas évek táján. A nemzet nyugodtan várta törvényhozásának jövő ülését s nagy felháborodása után, a király is belátta, hogy a nemzet csak törvényadta jogait követelte s a kapcsolat a két állam között igy nem maradhat. Csak az a kérdés, milyen irányban fejlődik: liberális, norvég irányba, vagy egy svéd összbirodalom felé? A király kész volt a reformra. Az első engedmény a zászlót illette. 1839-ben a pénzügyminiszter terjedelmes jelentéssel csatlakozott az 1836-37-iki rendkivüli storting föliratához s a király most engedett. 1838 április 1 i-iki diktamenében kijelentette, hogy a középtengert ugyan még nem tartja biztosnak, de a storting morális felelősségére s a hajósok saját veszélyére megengedi, hogy az 1821-iki zászlót minden tengeren korlátlanul használják. Pár hónap múlva Svédországban is elrendelte, hogy a svéd hajók a közös zászló helyett tiszta svéd zászló alatt járjanak. Egy év múlva teljesen helyreállt a béke. 1839 januárjában norvég és svéd összetett államtanácsban újra elővette a király a storting gravaminális föliratát s most már kiengesztelődött lélekkel határozott felőle. «Minthogy ő felsége, a mennyire bir, hozzá akar járulni, hogy a kapcsolt országok kölcsönös jogai és kötelességei egybehangzóan megállapittassanak», mondotta, a legjobb módnak azt találja, hogy a vitás kérdéseket egy, a két államból kiküldött közös bizottság vegye tárgyalás alá s ejtse módját, hogy azután a két törvényhozás e szerint hozzon határozatot. Ezért rendeli, hogy: «1859. évi augusztus hó i-én négy norvég és négy svéd tagból álló bizottság üljön össze Stockholmban, hogy a következő kérdéseket vegye megfontolás alá s terjessze elő felőle véleményét és javaslatát : 1. a storting jannár 24-iki föliratában emiitett kérdésekről, kivéve a királyi czimet, a melyre nézve a király ragaszkodik 1818 október 26-íki határozatához; 2. arról az arányról, melylyel az egyesült két állam az diplomáciai, konzuli és más közös kiadásokban részt kell, hogy vegyen; 3. arról az arányról, hogy miképen vegyen részt a két állam a közös védelemben.»