Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAMKAPCSOLAT REVISlÓl. Időközben belső ügyek miatt is állandó volt a conflictus király és nemzet között. A király nem tűrte a liberális reformokat s nem tűrte, hogy a nemzet május 17-ikét, a májusi alaptörvény kihirdetésének napját ünnepelje nemzeti ünnepül, s a nemzetben erős gyanú vert gyökeret, hogy az 1818-iki paraszt lázadást, mely az uj alkotmány és a storting ellen irányult s a király abszolutizmusát akarta visszaállítani, Károly János szitotta. Növelte az ellentétet az, hogy a király az alkotmányt reakcionárius szellemben akarta fejleszteni, az uralkodói jogokat akarta növelni, a törvényhozás pedig ennek szilárdan ellenállt. A király törvényjavaslatokat terjesztett elő, melyekben föloszlatási jogot, abszolút vétót, a független hivatalnokok elmozdithatását kérte. A ting mindezeket a javaslatokat elvetette. Az 1836-iki stortingen történt meg a szakadás. E ting előtt együtt voltak a király reakcionárius javaslatai a nemzet közjogi sérelmeivel. A sérelmeket három pontba foglalták s a király elé egy föliratban akarták terjeszteni, a melyben megkérjék: ta) hogy az alaptörvény rendelete szerint létrejött norvég kereskedelmi zászlót ismertesse el minden tengeren és minden kikötőben ; bj hogy Norvégiának, mint Svédországgal teljesen egyenrangú államnak, az unióban őt jogosan megillető helyzetét jobban domborítsa ki az unionális zászló alakjában és jegyeiben, a svéd és norvég czimer használatában, a királyi czim, a pénzek és pecsétek formájában stb.; c) hogy találjon illő módozatokat, hogy Norvégiának az unióban elfoglalt jogállásából kifolyó követelései az iránt, hogy külföldön alkotmányszerüen képviseltetve, ugyanolyan garancziákkal legyen körülvéve, mint Svédország s igénye, hogy diplomácziai s általában minden nemzetközi viszonyában felelősség alatt történjék intézkedés, teljesíttessék.)) A b) pont alatt emiitett gravamenről már szóltam. Az a) pontban emiitett kereskedelmi zászló miatt az unió első évei óta állandó volt a félreértés nemzet és király között. A XVIII. században a dán zászlót használta Norvégia, mert a hajózás a Földközi-tengeren az északafrikai kalózok miatt veszélyes volt s az európai államok nem tudtak másként segitni, mint hogy megvásárolták zászlóik biztosságát, nagy összegű