Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

360 SZÁSZ ZSOMBOR tettel a fennforgó nyomatékos enyhítő körülményekre, -— büntetlen előélet, őszinte beismerés, kár jóvátétele stb. — eddig sem utalt a fogházba, és ennélfogva első sorban a pénzbüntetést fogja nálunk a feltételes elitélés helyettesíteni; de nem a törvényhozó hibája, ha az intézmény veszélyességével együtt jórészt eltűnik az attól várt haszon is. (Befejezése következik). A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAMKAPCSOLAT REVISIÓL* Irta: SZÁSZ ZSOMBOR. II. Az 1844-iki revisió előzményei. Az 1814-iki alkotmány néhány hét alatt készült el, egy charta alkotmány minden hátrányaival; sem akkori időkhöz, sem a jövendőhöz nem illett. A százados, enyhe abszolutizmushoz szokott norvégeknek nem kellett az amerikai és a franczia forradalomban gyökerező demokratikus alkotmány; az uj régime létrejöttekor sokan az uj polgári jogokban sem akartak részesedni s az 1818-iki lázadáskor a parasztok a népképviselettel szemben a régi abszolutizmus visszaállítását kivánták. Másfelől azonban az alkotmány készítői sem érvényesítették az unióban az állam alaptörvényében kimondott függetlenségét. Nem tudták levetkőzni azt az érzést, hogy Norvégia, bár jogilag eddig is önálló és független állam volt, tényleg Dánia provincziáját képezte. Egy elnyomott, már régóta abszolutisztikusán kormányzott állam hiányzó önérzetével acceptált alkotmányában provinciális intézményeket: alkirályt, kormányzót, és acceptált institutiókat, melyeknek vagy politikai jelentőségét nem birta fölfogni, például a külügyek intézéséről való lemon* Előző közleményt 1. Jogállam VI. évf. 4. füzet. 292. 1.