Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A kezdő bünös kimélése mint törvényhozási problema. 1. [r.]

A KEZDŐ BŰNÖS KÍMÉLÉSE. 34í A ki bíráskodik, az ne űzzön politikát, szociálpolitikát sem — a mint igen tisztelt Zsitvay Leo barátom mondja: ne speculáljon. Ha másért nem, a birói jellem tisztaságának megőrzése érdekében nem lenne szabad a jurisdictio hivatalnokát az impérium teendőivel felruházni és hosszú időn át összegyűjtött tőkét — a biró elfogulatlanságába vetett hitet — koczkáztatott szociálpolitikai vállalatokba fektetni. A birói és közigazgatási hatáskör összetévesztése más irányban is megzavarja az ujitás híveinek okoskodását. Nem veszik észre, hogy a biró saját hatáskörében ép ugy fog eljárni, mint ezelőtt, és hogy az eltérés az eddigi állapottól csak abban fog nyilvánulni, hogy a biró mint a végrehajtó hatalom delegátusa fogja a büntetés végrehajtását bizonyos feltételek alatt függőben tartani, esetleg elengedni. Már kiindulási pontjában is hibás ennélfogva dr. Reichard Zsigmond felfogása, ki az intézmény életbelépésétől várja a büntetés teljes arányosítását a büntetendő cselekmény minőségével. A törvényszegésnek megfelelő — a mint ő mondja: adaequat — megtorlás lebeg szeme előtt, midőn a rózsatolvajt, a jogosnak vélt igény önhatalmú érvényesitőjét, a jogtalan foglaltatásnak ellenszegülőt, és mindazokat, a kikre a biró «vérző szívvel» mondja ki a szentenciát, feltételesen elítélendőnek tartja.* E felfogás összezavarja a büntetés kiszabását — a törvényben felállított elvek és megvont határok között — a büntetés végrehajtásának elhalasztásával, illetőleg elengedésével. Nem különböztet meg individuálisatio és classificatio között. Az előbbi * Ha a biró szive vérzik a felhozott esetek elbírálásánál, az nem a törvény hibája, hanem csak a biróé, a ki nem ismeri a törvényt, vagy nem akar élni a rendkívüli enyhítés jogával. A ki rózsát akár bekerített kertből lop, melybe bemászás által jutott, a mezőrendőrségi törvény (1894 : XII. t.-cz.) megalkotása óta 1 korona pénzbüntetéssel büntethető. A többi, dr. Reichard által hivatkozott bűncselekmények törvényes büntetése (a 92. §. alkalmazásával) 1 napi fogházra, illetőleg 2 korona pénzbüntetésre leszállítható. Mind a két büntetési tetei — dr. Reichard alább idézett nyilatkozata szerint is — csak névleg büntetés. Azon a vádlotton pedig, kinek cselekményére fegyházat állapit meg a törvény, a feltételes elitélés sem tud segíteni, mert a tervezet szerint sem fegyházat, sem a hozzá legközelebb álló büntetésnemet (börtön) nem lehet feltételesen elengedni.