Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A kezdő bünös kimélése mint törvényhozási problema. 1. [r.]

Dí BAUMGARTEN IZIDOR jelentőségűek.* Tapasztalatszerüen a bizalom a veszély pillanatában és annak fokával egyenes arányban szokott nyilvánulni. Ha az orvos bizik a beteg egészséges és erőteljes szervezetében: a baj komoly jellege iránt nem lehet többé kétség. A politikai pártok kebelében a vezér személyéhez való feltétlen ragaszkodás és az összetartás szükségét az elégedetlenség terjedésénél és a szakadások küszöbén szokták emlegetni, és az uj intézmény pártolói bizalmuk hangoztatásával öntudatlanul árulják el aggályaikat. Tényleg nem a birák megbízhatóságába, hanem a törvényhozó emberismeretébe vetett hit forog itt szóban.** A birák eddigi működése, mely tisztán jogi kérdésekre szorítkozott, * A biró elfogulatlanságán kivül annak bölcseségét is sürün veszik igénybe. Bölcs emberek rendszerint visszautasítják helyesen meg nem oldható feladatok teljesítését. A biró azonban ezt nem teheti. E tárgyban tehát nem a biró, hanem a törvényhozó bölcsesége forog szóban. Az uj irányok a büntetőjogban majd alá-, majd túlbecsülik a biró képességeit a szerint, a hogy az általuk képviselt álláspont megkívánja. '(Mindenek előtt tisztában kell lennünk az iránt, hogy a büntetőbiró a rövid perczek, illetőleg órákban, melyek alatt a vádlottal érintkezik, nem szerezhet végleges meggyőződést annak lelki indulatától, mely a büntetés mértékét kell hogy képezze*. így nyilatkozik Liszt (Mittheilungen der I. K. V. IV. 141.), midőn a büntetés kiszabásának feladatát a biró kezéből kivenni és a végrehajtó hatóságok hatáskörébe utalni akarja. Annak a másik kérdésnek eldöntésére, hogy a kezdő bűnösök közül melyiknek büntetését kell végrehajtani és melyikét lehet feltételesen elengedni Liszt szerint (Preuszische Jahresbücher LXIV. köt. 240. 1.) elegendő a biró józan esze («gesunder Menschenverstandn). holott e kérdés helyes megoldásánál nagyobb szerepet játszik a vádlott belső minőségének ismerete, mint a büntetés kimérésénél. Dr. Reichard Zsigmond szerint az intézmény helyes kezelése inkább az értelmek, mint az értelem minőségétói függ. Elsősorban a sziv adja meg a kellő képességet. «Meg kell vallanunk* — úgymond — «hogy a műveltebb nemzetek a birói anyag színvonala tekintetében felettünk állanak, azonban azt is hiszem, hogy a feltételes elitélés intézményének kezeléséhez mindenek felett s\iv kívántatik és nem hiszem, hogy ebben a tekintetben a magyar biró a külföldi mögött volna». Magyar jogászegyleti értekezések XXXV. köt. 1. fűz. 45. 1. ** Minden hivatásnak — és legyen az még oly szerény — és minden testületnek — egyen az még oly előkelő — tagjai inkább túlbecsülik, semhogy alábecsülnék a hivatásszerű és kari erényeket. Ennélfogva az a körülmény, hogy «a birói és ügyészi kar kiváló elemein az Ítélkezés tárgyilagosságát féltik a biróra ruházott rendkívüli discretionarius hatalomtól, ez a körülmény magában véve gondolkozóba ejthet minden gondolkozó főt, ha egyébként lelkesedik is az újításért. A birói kar pártolása kevesebbet nyomna pro, mint annak ellenkezése contra. A ((Jogtudományi Közlöny»-nek e tárgyban azonban külön psychologiája van. »Még sajátságosabb, hogy épen a birói és ügyészi kar kiváló elemei a^ok, kik ezt az érvet («hogy a feltételes elitélés osztálybiráskodásra vezet vagy legalább ennek a gyanúnak teszi ki a bíróságokat") felhasználják. Ezzel olyan térre viszik át a vitat, hol a\ objectiv érvek küzdelme megszűnik.» (Olvasható a ((Jogtudományi Közlöny* f. é. 6. számában a «különfélék» rovatában).