Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - Bevezetés a magyar kereskedelmi jogba. 1. [r.]

BEVEZETÉS A MAGYAR KERESKEDELMI JOGBA. $. A forgalom annál tömegesebb lehet, minél nagyobb és szervezettebb- a munka és tőkeerő, mely e czélra egyesül. Ezért a kereskedelmi jog a személy- és tőkeegyesülés külön fajait fejlesztette: a kereskedelmi társaságokat. Magától érthető, hogy a kereskedelmi jog egy-egy szabálya vagy intézménye a fenti szempontoknak nemcsak egyike, hanem többje alá is eshetik, mert a felsorolt vezérirányok egymást is támogatják. így az ügyletkötés egyszerűsítése egyúttal a bizonyítás könnyüségét is szolgálja: mentül kevesebb a bizonyitandó, annál könnyebb a bizonyítás. Továbbá: azáltal, hogy a jog az ügylet helyességét bizonyos tényelőzményektől függetleníti, az adós helyzetét is szigorltja, stb. Másfelől igaz az is, hogy néha az egyes irányok követelményei összeütköznek: a mit az egyik szempont követel, azt a másik visszalöki. Az ügylet formátlansága pl. a tényállás egyszerűsítését szolgálja, a bizonyítás könnyűsége pedig Írásbeli formát kiván. A kereskedelmi jog e találkozó és széthúzó erők összehatásának eredménye. II. A tömegüzem, mely a mai kereskedelmi jog tartalmi sajátságait magyarázza, érthetővé teszi annak mai tárgyi terjedelmét is. A tömegüzem történetileg legelőször az áruk adásvétele terén fejlődött ki: az adás-vétel volt az első ügylet, melynek tömeges kötésével emberek foglalkoztak, a vevő-eladó volt az első kereskedő (innen a német kifejezés «Kaufmann»). A naturalgazdaság idejében, midőn a forgalom még a csere formájában folyt le, tömegüzem ki nem fejlődhetett, mert tömegesen és gyorsan csak akkor adhatunk tul az árun, ha az ellenérték abstract összegben határozható meg, nem pedig, ha az ellenérték is áru, melyet sem megvizsgálatlanul át nem vehetünk, sem határtalan mennyiségben nem használhatunk. De a forgalom haladásával a tömegüzem nem szoritkozik a vevőeladó kereskedőre. A munkafelosztás elve érvényesül itt is: az áru-kereskedő, ki eredetileg maga szerezte be az árut, maga kereste fel a vevőt, maga hozta a termelőtől és maga szállította tovább a vevőhöz, maga vette fel a vételárt stb.: a for-