Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - Bevezetés a magyar kereskedelmi jogba. 1. [r.]

BEVEZETÉS A MAGYAR KERESKEDELMI JOGBA. 2. §. A kereskedelmi jog jellemzése. A kereskedelmet a nemzetgazdaság ugy szokta meghatározni, hogy «a javak forgalmának közvetítése». Ámde a forgalom közvetítésében résztvesz a paraszt is, ki ad-vesz, a napszámos is, ki talyigáját tolja, a magánjog megbizottja is, ki a keresőt és a kínálót összehozza stb.: a magánjog mindennapi ügyletei is nagyobb részben «forgalmi ügyletek». Mi teszi ezt a forgalmat «kereskedelmivé?*) Mi adja a forgalomnak azt a kereskedelmi jellegét, a melynél fogva az a magánjog forgalmával szemben különös jogpolitikai követelményekkel lép fel? És mi jellemzi azt az irányt, a melyben a kereskedelmi jog e követelményeket kielégíti ? A mi a kereskedelmi forgalmat a nemkereskedelmitől megkülönbözteti, az a forgalom tömegessége. A magánélet embere csak alkalmilag vesz részt a forgalmi ügyletek kötésében, a kereskedő egész élete ily ügyletek előkészítésében, kötésében, lebonyolításában áll. A kereskedelem mentől tömegesebb ügyletek kötésére törekszik és gazdasági eredményeit is ugy az egyes kereskedő, mint az összes kereskedelem csak a mentül tömegesebb ügyletkötés által érheti el. A kereskedelem nem az egy alkalommal való nagy nyereségre, hanem a tömeges esetekből ismétlődő kis nyereségből eredő haszonra törekszik. («Der Umsatz muss es machen»). És e tekintetben nagy és kiskereskedelem között nincs különbség: a kiskereskedő kisebb, a nagykereskedő nagyobb tételeket forgat, de mindkettő mentül többször akarja tőkéjét forgatni, azaz mentül nagyobb s%ámu ügyleteket akar kötni. E tömegü^em jellemzi a kereskedelmi jog ügyleteit és ez magyarázza azokat a jellemvonásokat is, miket a mai kultúrnépek kereskedelmi jogai, a részletekben eltérőleg, de lényegben egyezőleg, felmutatnak. I. i. Az ügyletkötés annál tömegesebben történhetik, minél gyakrabban mehet végbe az egyes ügylet. Ez pedig annál gyak-