Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 1. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAM KAPCSOLAT REVISlÓl. 30I törvényhozásának és kormányának semmi befolyása sincs. A 33. §-t aztán az októberi storting is kihagyta s a norvég külügyek intézése teljesen a svéd külügyminiszter hatáskörébe került, a ki semmiféle norvég államhatalmi ágnak felelősséggel nem tartozott. Tehát a norvég és svéd unióban sohasem volt közös külügyi kormányzat: külügyminiszter és külügyi kormány kizárólag svéd hivatal volt. A követségek czimét ugyan rendeletileg megváltoztatta a király s a «svéd» követek és konzulok azontúl «svéd és norvég» követek és konzulok czimét viselték, de törvényes szabályozást nem nyert a dolog. 1830-ig nem is alkalmaztak norvég állampolgárt a diplomácziában,* ellenben a kereskedelmi képviseletben mindjárt az első év után, már 1815-ben találtak helyet norvégek is. Jellemző volt másfelül, hogy a két állam, nem képezvén közös vámterületet, kereskedelmi szempontból annyira külföldül tekintetett, hogy 1822-ben egy norvég állampolgár a svéd külügyminiszterhez folyamodott, hogy Stockholmban norvég konzulképen alkalmazza és a külügyminiszter nem á priori, principialiter utasította vissza kérését, hanem: «Tekintve a két állam között fönnálló közjogi kapcsolatot, talán nem látszik az alkalmazás illőnek és szükségesnek.*** Midőn azonban a storting a fentemiitett 33. §-t kihagyta, egy másik §-t alkotott, a 38-ikat, a mely igy szól: «Ugy a norvég államminiszternek, mint a két norvég államtanácsosnak, kik a királyt követik, helyük és szavazati joguk van a svéd államtanácsban, midőn olt oly ügyeket tárgyalnak, melyek mindkét államot érdekelnek. Ilyen ügyekre nézve a Norvégiában levő kormány véleménye is beszerzendő, ha csak a dolog oly gyors elintézést nem követel, hogy nincs idő reá.» E szakaszhoz a Rigsakt hozzátette, hogy «midőn a király előtt norvég államtanácsban bármikor és bárhol van összegyűlve, oly ügyek tárgyaltatnak, * A Holst kiküldetése a dán adósság dolgában nem volt a rendes hivatali szolgálat keretén belül. ** C. A. Reuterskiöld: Till Belysning af den Svensk-Norska Unionsföríattningen. 98.