Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 1. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAM KAPCSOLAT REVISlÓl. norvég törvényhozás és a svéd király, az unionalis alkotmány még sem jött e principiumok pontos megtartása mellett létre. Akkori fölfogások, akkori viszonyok tették lazábbá, komplikáltabbá és terhessé sok ellentét magvával. A kapcsolat alapja tehát a közös uralkodó. A norvég alaptörvény 6. §-a kiterjesztette a svéd örökösödési törvény, a Successionsordning öröklési módját és rendjét Norvégiára ugy, hogy a Bernadotte-ház férfi-ága azon módon és sorrendben örökli a trónt Norvégiában, mint Svédországban. De a kapcsolatot nem csupán az uralkodó dinasztia leszármazóihoz kötötték, mint nálunk, Ausztriával való kapcsolatunkban. Örökkévalónak tervezték, s ha uralkodó családok egymás után halnának ki, köteles újra és újra közös uralkodóházat választani a két állam. A Rigsakt 3. $-a ugy intézkedett, hogy ha kihal, vagy kihalással fenyeget az uralkodóház, összeül mindkét államban. Krisztiániában a norvég, Stockholmban a svéd törvényhozás, és mindkettő külön-külön, a kormány vagy a még élő király, esetleg bármely képviselő propozicziójára, uj királyt váiaszt. Mielőtt a választás megtörténnék, mindkét törvényhozás harminczhattagu bizottságot választ, melynek akkor jön el a hivatása, ha a két törvényhozás választása nem ugyanarra a személyre esett. Ha mindkét törvényhozás ugyanazt a személyt választotta, akkor megvan az uj uralkodóház, de ha a két törvényhozás választása nem ugyanarra a személyre esett, huszonegy napon belül Karlstadban, egy határszéli svéd városban közös ülésre ül össze az emiitett két bizottság s együttes föladatuk, hogy megválaszszák az uj dinasztiát. A közös bizottság elnöke fölváltva egy svéd vagy norvég tag s addig a termet el nem hagyhatják, mig a választásnak eredménye nem lett. A szavazás zárt lapokkal történik s csak az a két személy választható, kiket előbb a két törvényhozás megválasztott. Mielőtt a beadott szavazóczédulákat fölbontanák, az elnök egyet félre tesz, s ha azután e nélkül meg van a többség, a félretett szavazólapot megsemmisítik, ha pedig a szavazatok