Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - Ügyészség és politika [2.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. Miután pedig legtöbbször az érzelmek irányítják cselekményeinket, sőt sokszor az értelem munkáját is meghamisítják, nem lehet csodálkozni azon, ha a hagyomány s az évszázados tradiczió, mely az érzelmek legkedveltebb tanyája, nem engedi az értelemszerűt mindig diadalmaskodni. Gneist s Ullmann is a ministére public évszázados múltjának lidércznyomása alatt állanak s nem veszik észre, hogy a XX. század tagozottsága egészen más, mint volt a mult századok abszolutisztikus államszervezetében. Más tehát az ügyészség szerepe is. De tévedésüknek alapoka főkép abban van, hogy a bizonyítandó tétellel bizonyítanak, a\ okozatot teszik az ok helyére. Azt mondják: az ügyészség alá van rendelve az igazságügyi kormánynak, tehát igazgatási hivatalnok. Holott a logikai sorrend ez: miután az ügyészség legfőbb feladata a vád képviselete s annak előkészítése, tehát igazságszolgáltatási funkczió, alá lehet-e rendelni ilyen jogi természetű intézményt az igazságügyi kormánynak, vagyis az igazgatásnak? Bizonyos dolog, hogy igazgatási teendő a fogházak felügyelete s az ügyészi adminisztraczió, ámde ez mellékes hatásköre az ügyésznek s lényeges feladata: a vád képviselete s annak előkészítése. Ez pedig igazságügyi tennivaló minden izében. Sőt akkor volna eszményileg szervezve az ügyészség, ha az emiitett igazgatási tennivalóktól a hivatalt vezető s adminisztráló ügyészt megszabadítanánk, mert most azt teljesen leköti az igazgatás s igazságügyi hatáskörét, t. i. nagyobb fontosságú ügyekben a vád képviseletét nem töltheti be. Annak bizonyítására, hogy az ügyész igazságügyi orgánum s csak fölösleges ballasztként terhelik bizonyos igazgatási teendők, felesleges volna elméleti igazságokkal előhozakodni, mert erősebb ezeknél a törvény. Az Ü. T. i. §-a ugyanis igyszól: «Az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeit a jelen törvény által meghatározott ügyekben a. kir. ügyészség képviseli*.