Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az alkotmányi biztositékról [könyvismertetés] 2. r.

228 IRODALOM. hatóságát meg nem kezdheti; a városi rendőrkapitányt is a törvényhatósági bizottság választja; a képviselőháznak együtt nem léte esetén kivételes hatalommal a főispán csakis akkor ruházható fel és egyéb rendkívüli jogkörű közeg csak akkor rendelhető ki, ha a képviselőház feloszlatása vagy elnapolása előtt a kormányt erre elvileg felhatalmazta; a törvényhatóságnak tilalma a tisztviselőt mentesiti a hivatali kötelesség megtagadásának büntetőjogi következményei alól (1878 : V. t.-cz. 480. §.). «Hatályon kivül helyeztetik» a közigazgatás államosítását kimondó i8oi:XXXI. t.-cz., mint a mely az önkormányzat fejlesztésére és biztosítására irányuló törvényhozási politikának negatiója; és «eltöröltetik» a királyi biztosi intézmény jogalapjául felhívott 1805 : V. t.-cz. Megfelelőbbnek vélnők az <-eltörlés » helyett oly szónak alkalmazását, a mely kifejezésre juttatná, hogy e törvény régóta hatályát vesztette. Mert, hogy az elavulás határozatlan fogalmát mellőzzük, e törvényczikket kétségkívül eltörölte már az 1870 Í XLII. t.-cz. (az 1886: XXI. t.-cz. előde), a mely codificationalis törvény; sőt mint lényegileg a bűnvádi eljárási jog körébe tartozó törvényt, már az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elválasztó 1869 : IV. t.-cz.. és minden bizonynyal a Bűnvádi Perrendtartást életbeléptető i8o7:XXXIV. t.-cz., a melynek 27. §-a bízvást felemlíthette volna, akár az 140^-iki decretum minus V. czikkével egyetemben. Azok a matériák pedig, a melyeknek rendeleti szabályozására Szivák a kormányt felhatalmazni kívánja : a köztisztviselők szolgálati pragmatikája és fegyelmi joga és az egyleti és gyülekezési jog. A javaslat harmadik fejezete Jogorvoslat czim alatt egy szakaszt tartalmaz. E fejezetnek czimét is kell kifogásolnunk: mindenki önkéntelenül a közjogi bíróság ítélete elleni jogorvoslatra fog gondolni, holott az állambíróság, illetőleg a közigazgatási bíróság fölött magasabb bírói fórum természetszerűleg nincs, és a javaslat 1. §-a pro superabundanti világosan kimondja, hogy az állambiróság «végérvényesen» itél. És kifogásolnunk kell ama szakasznak külön fejezetté alakítását; mert az nem egyéb, mint a bíróság ügykörének felette nevezetes kibővítése. E (15.) szakasz szerint: «Az állambirósághoz az érdekeltek panaszszal élhetnek bármely közhatóság intézkedése ellen a) a jog- és jogos érdek megsértése, b) a hatáskör túllépése, jogellenes kihasználása vagy nem gyakorlása, c) illetékesség hiánya, d) az ügyben már hozott jogerős birói határozat, mint ítélt dolog és ej a törvényes alakszerűségek mellőzése czimén, vagy f) a törvényes hatáskörben hozott, de helytelenül magyarázott határozatok törvényes értelmezése czéljából. A panaszjog egyesek ügyeiben hozott határozatok ellen a jogában vagy jogos érdekében sértett felet illeti meg, általános természetű rendelkezések ellenében közkereseti panaszt emelhet minden lakosa azon törvényhatóságnak, a melyhez az általános rendelet intézve lett*. Látnivaló, hogy az nem egyéb, mint a birói védelemnek kiterjesztése a közigazgatási jogalkalmazás egyetemére. Nem kívánunk annak érdemleges