Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 209 rovására. Nem az a fő, hogy a kihirdetett jogszabályok, betűjét betartsa a közönség, hanem az a fő, hogy tisztességes és jóhiszemű magatartást tanúsítson. Lenne némi alapja az előadó álláspontjának, ha a jogi szabályok annyira exact és különböző magyarázatokat nem tűrő tételek volnának, mint pl. a mathematika törvényei. Akkor azt lehetne mondani: te bíró ne mérlegelj, hanem subsumálj; a mérlegelést már elvégezte a törvényhozó, így azonb,an, a mint a dolgok tényleg állanak, a bírótól megkívánjuk, hogy corrigálja ki, a mit a törvény az egyes esetben hibázott; s ezt nem tehet; máskép, mint egy bizonyos erőszakossággal, melyet a törvényen kell elkövetnie, hogy ne vágjon oda, a hol bajt okozna. Ez az a jogalkalmazó művészet, melynek titka az, hogy a biró ugy csürje-csavarja a törvényt, hogy alkalmazása igazságos legyen. Az exetensiv és restnctiv törvénymagya­rázat nem egyéb, mint elnevezése és theoretikus formába öntése a törvény­csavarásnak; s hogy ősidők óta a törvénymagyarázat legitim eszközei között szerepel, ez legjobban bizonyítja, hogy igazságunk van. Macht nur erst gute Uhrtheile. Die guten Gründe werden schon folgen. * Deczember 15-én dr. Fazekas Oszkár tartott előadást «Sürgős ipar­jogvédelmi retormok» czimen. Az előadás tartalmából néhány annyira életre­való és időszerű eszme emelkedett ki, hogy érvekkel sem kellett támogatni őket. Akár tény az, akár nem, hogy a B. P.-ban csupán elnézés folytán nem történt gondoskodás arról, hogy a szabadalmi törvény és védjegytör­vény speciális intézkedései fentartassanak, kétségtelenül anomália az, hogy iparunk fejlődése szempontjából oly eminens fontosságú kérdésekben, minők a szabadalmi és védjegybitorlási ügyek, az ország 64 törvényszéke 64-féleképen Ítélkezik és a felsőbíróságok nem is juthatnak abba a hely­zetbe, hogy a birói gyakorlatot irányítsák. Csak helyeselni lehet ennél­fogva javaslatát, hogy ezen ügyek a legfelsőbb bíróság elé vitessenek és hogy a s^abadalombitorlási és védjegj^bilorlási ügyekben a másodfokú bírósági iíéletek ellen bármily semmiségi ok alapján semmiségi panasznak legyen helye a kir. Curiáho^. Kevésbbé tudta az előadó plausibilissá tenni a közigazgatási bíróság kebe­lében alakítandó szaktanács felállítására vonatkozó javaslatát, melyhez Kayser szabadalmi biró és Kohn Jakab ügyvéd is hozzászóltak.Igaz, hogy a mi tör­vényünk állal alkotott szabadalmi tanács szervezete sok kívánni valót enged, s hogy kivált a bíráskodás hivatásszerüségének és függetlenségének elvével össze nem fér. Azonban épen ezen ügyek sajátos jellege és gazdasági fon­tossága szól ellene annak, hogy őket a közigazgatási ügyek nagy lomtárába raktározzuk be. A magyar ipar remélhetőleg hamarosan megengedheti majd magának azt a fényűzést, hogy ama kérdésekben, melyeken haladásá­nak és emelkedésének tengelye nyugszik, külön, önálló és a bíráskodás minden attribútumával felszerelt testület hozza meg döntéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents