Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete
MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 209 rovására. Nem az a fő, hogy a kihirdetett jogszabályok, betűjét betartsa a közönség, hanem az a fő, hogy tisztességes és jóhiszemű magatartást tanúsítson. Lenne némi alapja az előadó álláspontjának, ha a jogi szabályok annyira exact és különböző magyarázatokat nem tűrő tételek volnának, mint pl. a mathematika törvényei. Akkor azt lehetne mondani: te bíró ne mérlegelj, hanem subsumálj; a mérlegelést már elvégezte a törvényhozó, így azonb,an, a mint a dolgok tényleg állanak, a bírótól megkívánjuk, hogy corrigálja ki, a mit a törvény az egyes esetben hibázott; s ezt nem tehet; máskép, mint egy bizonyos erőszakossággal, melyet a törvényen kell elkövetnie, hogy ne vágjon oda, a hol bajt okozna. Ez az a jogalkalmazó művészet, melynek titka az, hogy a biró ugy csürje-csavarja a törvényt, hogy alkalmazása igazságos legyen. Az exetensiv és restnctiv törvénymagyarázat nem egyéb, mint elnevezése és theoretikus formába öntése a törvénycsavarásnak; s hogy ősidők óta a törvénymagyarázat legitim eszközei között szerepel, ez legjobban bizonyítja, hogy igazságunk van. Macht nur erst gute Uhrtheile. Die guten Gründe werden schon folgen. * Deczember 15-én dr. Fazekas Oszkár tartott előadást «Sürgős iparjogvédelmi retormok» czimen. Az előadás tartalmából néhány annyira életrevaló és időszerű eszme emelkedett ki, hogy érvekkel sem kellett támogatni őket. Akár tény az, akár nem, hogy a B. P.-ban csupán elnézés folytán nem történt gondoskodás arról, hogy a szabadalmi törvény és védjegytörvény speciális intézkedései fentartassanak, kétségtelenül anomália az, hogy iparunk fejlődése szempontjából oly eminens fontosságú kérdésekben, minők a szabadalmi és védjegybitorlási ügyek, az ország 64 törvényszéke 64-féleképen Ítélkezik és a felsőbíróságok nem is juthatnak abba a helyzetbe, hogy a birói gyakorlatot irányítsák. Csak helyeselni lehet ennélfogva javaslatát, hogy ezen ügyek a legfelsőbb bíróság elé vitessenek és hogy a s^abadalombitorlási és védjegj^bilorlási ügyekben a másodfokú bírósági iíéletek ellen bármily semmiségi ok alapján semmiségi panasznak legyen helye a kir. Curiáho^. Kevésbbé tudta az előadó plausibilissá tenni a közigazgatási bíróság kebelében alakítandó szaktanács felállítására vonatkozó javaslatát, melyhez Kayser szabadalmi biró és Kohn Jakab ügyvéd is hozzászóltak.Igaz, hogy a mi törvényünk állal alkotott szabadalmi tanács szervezete sok kívánni valót enged, s hogy kivált a bíráskodás hivatásszerüségének és függetlenségének elvével össze nem fér. Azonban épen ezen ügyek sajátos jellege és gazdasági fontossága szól ellene annak, hogy őket a közigazgatási ügyek nagy lomtárába raktározzuk be. A magyar ipar remélhetőleg hamarosan megengedheti majd magának azt a fényűzést, hogy ama kérdésekben, melyeken haladásának és emelkedésének tengelye nyugszik, külön, önálló és a bíráskodás minden attribútumával felszerelt testület hozza meg döntéseit.