Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az osztrák birodalmi tanács reformja

AZ OSZTRÁK BIRODALMI TANÁCS REFORMJA. l89 ból és a képviselőházból; az utóbbinak 343 tagja volt, kiket a tartománygyülések választottak; a tartománygyülési képviselet pedig a német államoknak a 48-as évek eseményeinek visszahatásából fakadó azon korbeli felfogásával egyezően érdekképviselet volt; a tartományi képviselőket a nagybirtokosok, a kereskedelmi- és iparkamarák, a városok és a falvak curiáiba összefoglalt censusos választók, részben közvetlenül, részben közvetve, nyilt szavazással választották. Az 1861-i'ki alkotmány a Magyarországgal való kiegyezési tárgyalások érdekében i86<; szept. 20-án felfüggesztetett, 1867-ben azonban a birodalmi tanács ezen alkotmány választási rendje alapján gyük egybe. Az 1867 decz. 21-iki törvény azután a birodalmi tanácsot újra szervezte (a képviselőházat 203 taggal), de a választási rend lényeges változtatása nélkül. Jelentősebb volt az 1873 április 2-iki törvény reformja, mely különösen a csehek állandó távolmaradása folytán, a birodalmi képviseletet a tartománygyülésektől függetlenítette és közvetlenné tette, a képviselők számát 353-ra felemelte, a választói jogot azonban szintén érintetlenül hagyta. Bár időközben is kisebb mértékben kiterjesztetett, a választói jog lényeges reformon csak 1896-ban ment át, mikor az általános választói jog eszméje utat tört magának a vele teljesen ellentétes érdekképviseleti rendszerbe. Az 1896 jun. 14-iki törvény, miután az érdekképviseletnek további kiépitése (munkások, betegsegélyző pénztárak képviseletével) a kormánynak nem sikerült, megteremtette ötödikként az általános választói jog curiáját 72 uj képviselővel. Ezen reform óta a most életbeléptetett törvényekig az osztrák képviselőháznak 425 képviselője volt, kik közül az I. a nagybirtokosok curiája választott 85, a II. a kereskedelmi és iparkamarák curiája 21, a III. a városok curiája 118, a IV. a falvak curiája 1 29, végre az V. az általános választói jog curiája 72 képviselőt. Választói joga volt minden 24 éves önjogu osztrák férfinak, a kinek: a) a nagybirtokosok curiájában oly minőségű és oly adóösszeggel megrótt ingatlana volt, mint azt az