Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Ügyészség és politika [1.r]

i74 VARGHA FERENCZ az osztrák Bp. is elődeinek, nyomdokán haladt s nem tudott szabadulni a franczia ministére public évszázados uralmának Jidércznyomása alól. Sőt, hogy mennyire alárendelt közjogilag ez az intézmény Ausztriában, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy az ügyészség jogairól s közjogi állásáról, eltekintve az emiitett 31. § - tói, ma sem rendelkezik törvény, hanem az 1854-ben, tehát az abszolút korszak alatt kibocsátott igazságügyministeri rendelet szabályozza azt s hozzátehetjük, hogy a legzsarnokibb módon. * Ennek jellemzésére csak azt emelem ki, hogy az ügyészség tagjait az igazságügyminister nevezi ki (3. §.), kivéve a főügyészt, a kit az uralkodó nevez ki. Az ügyészség felett a fegyelmi jogot korlátlanul az igazságügyminister gyakorolja s a fegyelmi büntetések közt (16. §.) a lefokozás is helyt foglalt, mely azonban 1859-ben hatályon kivül helyeztetett; s helyére lépett a hivatalvesztés s csekélyebb sulyu esetekben az áthelyezés. Könnyű belátni, hogy ilyen szervezés mellett az ügyészi kar a ministernek mindenre kész, engedelmes testőrsége, melyet a hatalom érdekében ott és akkor használ fel, a mikor azt jónak látja; ép ugy, mint a franczia kormány az ő ministére publicét. A többi európai államokban szervezett ügyészségeket (Belgium. Németalföld, Olaszország, Oroszország stb.) fölösleges volna ismertetni, mert ezen államokban is azt találjuk, hogy a franczia ügyészség ép oly diadalmasan tért hódított, mint Németországban, Ausztriában s — nálunk. Mert a magyar ügyészi szervezetnek is a franczia ministére public szolgál mintaképül. Ennek megfelőleg: közvetlenül az igazságügyministernek van alárendelve (1871 : XXXIII. t.-cz. 5. §.); a ki az ügyészség tagjait áthelyezheti (1891 : XVII. t.-cz. 53. §.) s azoktól a megbizást megvonhatja. (1891 : XVII. t.-cz. 54. §.) * V. ö. Ma 11%: Die Straí'prozessordnung. 10. kiadás 869 lap.