Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Ügyészség és politika [1.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. Valószínű, hogy mire e sorok napvilágot látnak, a Btk. novellája is a képviselőház előtt lesz. Azért a rekrimináczió, habár a multai illeti, tanulságul szolgálhat a jövőre, hogy milyennek nem szabad a kodifikác^iónak lennie. Számos példával lehetne még bizonyítani azt az állításomat, hogy az erkölcsi felfogással nincs mindig harmóniában a törvény. Az emiitett két törvény azonban azért is érdekes, mert azok már keletkezésük idejében is ellentétben állottak az erkölcsi felfogással, tehát a legrosszabb törvények közül való mindkettő. A törvényeknek egy másik csoportja az, mely megalkotásakor jó volt; az erkölcsi felfogással összhangban állott, de a morál megváltozásával elkorhadt s kiröppent abból minden életerő. Ezeket •— természetesen — módositani kell. A harmadik csoportba végül azok tartoznak, melyek nem a konkrét társadalom erkölcsi világából fakadtak iilyenek a külföldről hozott törvények), de — hogy ugy mondjam — olyan kiálló szögleteik nem voltak, melyek az erkölcsi felfogásba nyomban beleütköztek volna; s ez az összeütközés csak később, az erre alkalmas társadalmi jelenségek felmerülésekor történt meg. Ilyen törvény az ügyészségek szervezéséről szóló 1871. évi XXXIII. tcz. Tudja mindenki, hogy ez a franczia ministére public-et tartotta szem előtt. Nagyban s egészben annak másolata. Több mint három évtizedig virult ez az intézmény, pedig minden izében külföldi; s több mint harmincz év kellett hozzá, hogy azok a szélek s csúcsok láthatók és érezhetők legyenek, melyek összeütközhetnek a magyar alkotmánynyal, megsebezhetik ezt ép ugy, mint a társadalom erkölcsi érzületét, s magát az ügyészi intézményt is. Alkalmat ad erre a miniszter utasítási s áthelyezési, továbbá az ügyészi megbizás visszavonásának joga. ^— A közelmúlt erkölcsi forradalmában láttuk, hogy a kor-