Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A választási biráskodás hazánkban és a külföldön. 2. r

SZÁSZ ZSOMBOR meggondolásával, hogy ma is ugy van s mindig ugy lesz, hogy az az adós, a kinek semmije nincs, előnyösebb helyzetben lesz, mint az, a kinek van valamije, mert ettől elvehetik vagyonát kielégítésül, amattól meg nem vehetnek el semmit s az az adós, a kinek ingatlana van, akkor is hátrányosabb helyzetbe jut a követelés biztositását és kielégítését illetőleg a másiknál, ha a zálogjogi előjegyzést lejárt adóslevélre nem is adjuk meg épen azért, mert hogy neki ingatlana van. Melyik földönfutó panaszkodott valaha a miatt, hogv a házadó magas ? Ez csak a háztulajdonosok privilégiuma. És ha a tulajdonjog előjegyzése helyet foglal a T. szerint is olyan okirat alapján, a melyben nincs bekebelezési záradék, akkor a zálogjog előjegyzését is meg lehet engedni ilyen okirat alapján, ha a követelés fennállását és esedékességét az okirat ugy mint a tulajdonjog átruházásánál bizonyítja, illetőleg valószinüsiti. Mert miért adja meg a törvény a tulajdonjog előjegyzését, ha valószinüvé tétetik a tulajdonosnak az a kötelezettsége, melynek értelmében a bekebelezést meg kell engednie? Azért, hogy védjük a szerzőt. Hát miért ne védjük a hitelezőt is, ha lejárt követelését nem fizette ki az adós? A VÁLASZTÁSI BÍRÁSKODÁS HAZÁNKBAN ÉS A KÜLFÖLDÖN. Irta: SZÁSZ ZSOMBOR. (Befejező közlemény*). II. A magyar törvényhozás szempontjából egy állam választási bíráskodása sem oly fontos és tanulságos, mint az angol. Előző czikkémben emiitettem, hogy Svédországban és Portugálliában egy a mienkhez hasonló bíróság ítélkezik a választások fölött, * Előző közleményt l. Jogállam VI. évf. 54. 1.