Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Telekkönyvi reformok

TELEKKÖNYVI REFORMOK. senek-e a mezőgazdasági jószág tartozékainak, a hogyan ezt a T. javasolja? A minősítés ellen leginkább a gazdasági szakkörök és a jelzálogintézetek képviselői foglaltak állást, minthogy a folytonos változásnál fogva a hitelnyújtásnál soha számba nem fog vétetni az ilyen tartozék, az árverési vevő pedig, esetleg a jelzálogos hitelező indokolatlan előnyhöz jutna. Magunk részéről sem helyeseljük ily rendelkezésnek fölvételét. Eltekintve a «mezőgazdasági jószág» ismeretlen és meghatározatlan fogalmánál fogva előálló nehézségektől, azt tartjuk, hogy a tartozék fogalmának általános meghatározásán és esetleg a kivételek megállapításán tul a példaképi felsorolás egybenmásban mindig a törvény gyöngéi közé tartozik, a birót pedig befolyásolja s a concret eset körülményeinek vizsgálatában könnyen lazaságra szoktatja. Ezenfelül, minthogy ez ujitás volna a mai joggal szemben, könnyen vezetne ügyleti téren a tapasztalatlanok, a törvényben járatlanok kijátszására. 3. A kérdések legérdekesebbike alighanem a harmadik volt. «A szerződéses dologjogszerzésnek — különösen pedig a tulajdonszerzésnek — hatálya függővé tétessék-e az illető dologi jogváltozás causajától ?» A T., miként tudjuk, a tulajdonjog átruházás és az épületjog alapítás eseteiben a jogszerzés érvényét az érvényes causától teszi függővé. A többi dologjogszerzésnél ezt nem kívánja meg. Tehát vegyes rendszert követ. A főelőadmány álláspontja az, hogy a szerződéses dologjogszerzés hatálya egyáltalán nem teendő a causától függővé. A bizottságban az abstract dologi szerződésnek nem volt szószólója. A felszólalók mind ellene nyilatkoztak. Kétségtelenül jó része van ebben annak, hogy az osztr. polg. törvény nyomán hozzá szoktunk ahhoz, hogy a dologjogváltozás érvényét a causától is függővé tegyük. De ettől függetlenül is más felől nem minden jelentőség nélkül való annak a hangsúlyozása sem, hogy nekünk az abstract szerződés révén