Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

1 I 2 DE MAGYARY GÉZA szerződők közt, a minek oka az akkori politikai zavarokban keresendő. A széles körre kiterjedő szövetkezés szelleme a jogvédelem terén nemcsak Európában hódit, hanem az uj világban, Amerikában is. Sőt hóditó útját itt korábban is kezdte meg és nagyobb arányokban terjed mint ideát. 1878-ban több délamerikai állam 'Peru, Argentinia, Chile, Bolívia, Ecuador, Venezuela, Costarica, Lima) képviselői Limában tartott congressuson dolgoztak ki egy a nemzetközi magán- és perjogra kiterjedő 60 §-ból álló tervezetet.1 További két tervezet (egyik a magán-, másik a perjogra) ugyancsak több délamerikai állam számára (Argentinia, Bolivia, Brazilia, Chile, Paraguay, Peru, Uruguay) 1889-ben Montevideo-ban készült." Eddig azonban szerződés egyik alapián sem jött még létre. Végül pedig az 1902-ben Mexikónak hasonnevű fővárosában tartott második pánamerikai congressuson két nemzetközi codexnek megalkotását határozták el, a melyek közül az egyik a nemzetközi köz-, a másik a nemzetközi magánjogot, beleértve a perjogot is, felölelné, s a melyeknek elkészitésével öt amerikai és két európai jogtudóst biznának meg. Ez a congressus egyébként az észak- és délamerikai államok oly sokoldalú szövetkezését vette tervbe — sőt részben végre is hajtotta — az interamerikai bank alapításától kezdve a legkülönbözőbb anyagi, szellemi, közbiztonsági, egészségügyi, sőt még nyelvi érdekek védelmére, a mely igazi amerikai arányainál fogva méltán ejt minket bámulatba, s a melyet Beernaert belga miniszter az 1903. évi Bécsben tartott interparlamentáris konferencziához intézett jelentésében Európára nézve egyenesen félelmetesnek mondott.3 A szerződés ma a nemzetközi jogvédelemnek legbiztosabb czia» czimü tanulmányában 190$.; továbbá a Revue de droit international XXXVII. évf. (1905) 646. 1. 1 Kózli Meili, Die Kodifikation des internationalen Civil- u. Handelsrecht (1891) 91. 2 U. o. IOJ. 5 Revue XXXV. 556.