Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

DE MAGYARY G. A NEMZETKÖZI JOGVÉDELEM ALAPJA. 105 A NEMZETKÖZI JOGVÉDELEM ALAPJA. Irta : Dr. MAGYARY GÉZA.* Ha közelebbről vizsgáljuk, hogy mi az az alap, a melyen az igazság a maga útját egyik államtól a másikhoz megteszi, csakhamar látjuk, hogy az ma még különböző és sokszor nem is elég szilárd. Ma a nemzetközi jogvédelemnek három alapja van: a viszonosság, a s^er^ődés, és a feltétlenség. Közülök túlnyomó a viszonosság, utána következik a szerződés és csak jóval ezután a feltétlenség. Minthogy pedig mindegyikük más más világfelfogást képvisel, erőviszonyuk legbeszédesebb kifejezője a nemzetközi jogvédelem jelenlegi állapotának. Alig van a nemzetközi perjognak más pontja, a melyről oly mélyen tudnánk bepillantani a nemzetközi jogvédelembe, mint ennek a három jogvédelmi alapnak egymáshoz való viszonya, azért első sorban erre kell irányítani figyelmünket. Es mégis ezt a szempontot csak mellékesen szokás érinteni. A viszonosság a nemzetközi jogvédelem legtökéletlenebb alapja, mert legkevésbé biztositja az igazság érvényesülését. Különösen áll ez a viszonosság ama fajára, a melyet nem vélelmezett viszonosságnak nevezünk. A nemzetközi jogvédelemnek ez a lehető legalsó foka, a melyet csak egy lépés választ el annak teljes megtagadásától, mert e szerint az állam mindaddig nem nyújt segédkezet a külföldnek, mig csak be nem bizonyitják, hogy a külföld a jogvédelmet megfelelő esetben megadja. Nem ilyen rideg az álláspont akkor, midőn a viszonosság másik formáját, a vélelmezett viszonosságot követik. Mert ekkor egyelőre van jogvédelem, a mely csak akkor tagadtatik meg, ha bebizonyul, hogy a külföld sem gyakorolja azt. * Részlet szerzőnek ily czimü akadémiai székfoglaló értekezéséből: «Ujabb irányok a nemzetközi perjogban».