Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

98 DE SCHWARZ GUSZTÁV. nem lehet, hogy jogszabály határozza meg azt, mi legyen a jogforrás ? A törvény általánosságban «törvényerővel ruházhatja fel ugyan a bíróságoknak bizonyos formájú (pl. teljes ülésekben hozott vagy állandó gyakorlatban ismételt) döntéseit, csakúgy mint «jogerővel* (inter partes) ruház fel minden egyes jogerős birói döntést is vagy a mint jogerővel ruházza fel a felek ügyleti megállapodásait. De az ilyen jogerő csak származékos természetű : a jogforrás, a melyből ilyenkor a birói prseiudicium (illetőleg az egyes Ítélet vagy az ügyleti határozmányj a maga normaerejét veszi, nem maga a birói Ítélet (illetőleg az ügyleti határozmány), hanem a törvény. Mi a jogszabály kritériuma ? ez olyan kérdés, mely minden törvény érvénye feiett is lebeg és ezért e kérdésre a törvény nem is adhatja a választ. A Corpus iuris helyeivel tehát e kérdésben bizonyítani nem lehet. 8. §. Törvényjog. A törvény: jogszabály kijelentése, melyet az állampolgárok a\éri követnek, meri azt egy bizonyos valaki (a törvényhozó) ama kijelentésben igy parancsolta. i. A törvény egy jogszabálynak a kijelentése. Ebben különbözik a jogszokástól, mely a törvény parancsának nem kijelentése, hanem megvalósítása. A törvény a szabály kimondásával hat, a jogszokás (a képzelt) jogszabály követésének példájával hat. Mint minden akaratkijelentés, ugy a törvénykijelentés is fogalmilag nemcsak szóval (élő szóval, irott szóval), hanem más érthető jelekkel (jelbeszéddel) is történhetik. Ezért törvény volt a törvényhozó ajkáról elhangzott szó is oly időben, a midőn az irás még ismeretlen volt, vagy törvény lehet ma is, ha egy állam alkotmánya ezt igy írja elő. Hasonlatul gondoljunk a még ma faluhelyen divó dobszó melletti rendeletkihirdetésekre. Hogy a törvénykijelentés szavakban és különösen irott vagy nyomtatott szavakban történik (ius scriptum): czélszerüségénél fogva a kultúra haladásával mindenütt elterjedő eljárás ugyan, de a törvény fogalmához nem tartozik. Másfelől a szokásjog nem szabálykijeientés. Nem lehet mondani — mint sokan tartják, — hogy a szokásjog esetében a szokás követői valamely jogszabályt «közvetve (hallgatólagosan, tettekben)» akarnának kifejezni. Mert, a ki a jogszokást kezdi vagy követi, ezzel nem kijelenteni akar valamit jogszabálv-