Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Jogintézmény-e a parlamenti kormány?

68 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. megállapításában, tehát abban is, hogy a kárt rendesen vezetett keresk. könyvekkel kell kimutatni. De ez a megállapodás csak abban az esetben zárja ki azt, hogy a biztosított kárát egyéb módon is bizonyíthassa, ha abból minden kételyt kizáró határozottsággal kitűnik, hogy a kár megálla­pításának ez a kikötött módja mind a két félre nézve egyaránt kötelező hatályú, vagyis hogy nemcsak a biztosított köteles kárát kereskedői köny­veivel kimutatni, hanem az igy kimutatott kárt a biztosító is köteles meg­állapítottnak elfogadni. Ily megállapítás (compromissum) hiányában a biz­tosított jogosítva van kárát más módon is bizonyítani*. A kimondott elv megfelel a következetes joggyakorlatnak. Curia 1905. jan. 17. 67/1904. sz.: «Kárbiztositás esetében, ha a felek magukat a kárnak megállapítása tekintetében általuk választott szak­értők határozatának alávetették, az ilyen bíróságon, kívüli szakértői vélemény a k. t. 4.81. §-ánál fogva irányadó, hacsak nem igazoltatik, hogy a szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsüllék fel a kártr>. Ugyanezt az 1905. okt. 25-én hozott 1012/1904. sz. curiai ítélet a következő módon formulázza: «A peres felek mindkét peres felet egyaránt kötelező módon abban állapodván meg, hogy a kárt az álta­luk választott szakértők fogják mindkettőjükre kötelezően megállapítani, a peres felek mindegyike el van zárva ettől a bizonyítási módtól eltérő más, egyébként perrendszerü bizonyítékok alkalmazásától és a peres felek által választott szakértőknek véleménye a kár megállapítása tekintetében mindaddig irányadóul veendő, míg be nem bizonyittatik, hogy a szakértők rosszhiszeműen, tévedésből vagy helytelen eljárás alapján becsülték meg a kárt. Ennek bizonyítása pedig azt a szerződő felet terheli, a ki a szakértő becsű szabálytalanságát vagy helytelenségét vitatjao. Dr. Gold Simon. (Befejező czikk következik). KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. Jogintésmény-e a parlamenti kormány? Spencer híres tétele, hogy a természet háztartásában nincsen szük­ségesebb dolog a feleslegesnél, az életet szolgáló tudományok ökonómiá­jára alkalmazottan igy hangzik : nincsen gyakorlatibb dolog a szürke elméletnél. Az élet egyszeriben oly bonyodalmakat idéz elő, melyek közvetlenül a dolgok benső összefüggését, az intézmények legmélyebb alapjait, a «végső kérdéseket)) érintik ; a tájékozatlanság és tévedés ilyen­kor annál veszedelmesebb, mivel éppen a legnagyobb érdekek, az *alapok* védelméről és megmentéséről van szó. Napjainkban bő alkalmunk van ezt a magyar közjogi tudomány terén

Next

/
Thumbnails
Contents