Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Kereskedelmi és váltói zálog

DE REICHARD ZS. KERESKEDELMI ÉS VÁLTÓI ZÁLOG. van helye, ily inditván) pedig elő nem terjesztetett: ez okból vádlottat fel kell mentenie, holott elitélendő lett volna abban az esetben, ha a hamis vádhoz szükséges dolust nem ismeri be, ha tehát cselekménye az enyhébb beszámitásu, de a C. által hivatalból üldözendőnek nyilvánított vétség tényálladékát foglalná magában. Ez a lehetőség, a mely bármikor bekövetkezhetik, legjobban megvilágositja a 85. sz. döntvény valódi értelmét és értékét. A mely döntvény alkalmazásával ez megtörténhetik : azt még ezentúl komolyan bírálni szükségtelen. KERESKEDELMI ÉS VÁLTÓI ZÁLOG. Irta: Dr. REICHARD ZSIGMOND. Magánjogunk szerint a záloghitelező az ingó zálogot csak ugy adathatja el, ha adósát beperli, marasztaló ítéletet nyer és végrehajtást vezet a zálogtárgyra. A modern törvényhozás iránya ellenben az, hogy a hitelező per nélkül adhassa el a zálogtárgyat követelése kielégítése végett. így szabályozza ezt a kérdést a magánjogi tervezet 824. §-a is. Mai jogunk csak a kereskedelmi és váltói zálogra vonatkozólag ismeri a zálogtárgynak a per nélküli értékesítését. De ez a törvényi szabályozás nem szerencsés és ennek folytán az intézmény gyakorlati alkalmazása nehézségekkel van összekötve. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az intézmény gyakorlati alkalmazása aránylag ritka. Pedig az intézmény érdemes volna rá, hogy a gyakorlat kifejleszsze, mert a zálogtárgy perenkivüli értékesitése ugy a hitelezőre mint az adósra nézve olcsóbb és czélszerübb módja az ügylet lebonyolításának, mint a hosszabb és költségesebb per, a melynek a magánjog szerint a zálog értékesítését meg kell előznie. A K. T. 305. §-a érteimében a hitelező, a kinek írásbeli zálogszerződése van, a saját illetékes törvényszékénél per nélkül 4*