Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - A főelőadmány

6io TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. Abban a visszás helyzetben, hogy a föelőadmányt alkotó bizottság a törvényelőkészitési anyagban kritikus is, meg aránylag sok részben szerző is, kereshetjük alighanem okát annak, hogy a Tervezetnek ép azok a részei szenvedik a főelőadmányban a legnagyobb tartalmi változást, melyekről ugy nálunk, mint külföldön is az a nézet szűrődött át az öntudatba, hogy a legjobbak. így járt a Tervezet örökjogi része is, melynek kiváló alkotója a fennálló hazai örökjogi intézményeket szerencsés kézzel igyekezett modern alakba önteni. Elismert német szaktekintélyek nem is haboztak annak köztudomásra jutott kijelentésével, hogy a magyar örökjogi Tervezetet ugy tartalmilag, mint különösen annak szövegezési módjára nézve a német polgári törvénykönyv megfelelő részénél sikerültebbnek tartják. És mégis mily óriási változáson vitte át a főelőadmány az örökjogi Tervezetet! Alig van elvi kérdés, melyet a főelőadmány az örökjogban ugy old meg, mint a Tervezet, és igen sok amaz állásfoglalások száma, melyeket a főelőadmány egyáltalán mint ujakat hoz be a Tervezet discussiójába. A törvényes öröklési rendben a főelőadmány az érdemtelenség joghatását a Tervezettől eltérő alapokra fektette.* A Tervezet 1795. és 1796. §-a szerint ugyanis az érdemtelen ipso jure válik azzá, de e joghatás hivatalból még se vétetik figyelembe. A főelőadmány az érdemtelenség joghatásánál figyelemmel van arra, hogy az örökös az örökösi bizonyítvány birtokában saját hitelezőjével szemben ne érvényesíthesse az érdemtelenséget, hogy a hitelező az érdemtelenség kérdésében absolut hatályú ítélettel rendelkezhessék, és hogy e reá nézve fontos kérdésben egyáltalán rövid időn belül magának bizonyosságot szerezhessen. Ezért a főelőadmány az érdemtelenség joghatását ahhoz a feltételhez fűzi, hogy az érdekelt egyén az érdemtelen örökös öröklését az érdemtelenség bírói kimondása iránt záros határidőn belül indított prejudicialis keresettel megtámadja. A hagyományos és a köteles részes érdemtelenségét határidőhöz nem kötött kifogás is eredményezheti. A törvényes örökrész a főelőadmányban nagyban különbözik a Tervezettől. Úgyszólván csupán a törvényes gyermek örökrésze maradt nagyban és egészben változatlan a főelőadmányban is. Ugy a törvénytelen gyermek, mint a házastárs, a szülő és további felmenők örökjogi részesedése a főelőadmányban kisebb-nagyobb módosításokat és nem egy helyen egész uj alapelveket is mutat. Teszem a természetes atya által elismert törvénytelen gyermeket a Tervezet természetes atya utáni törvényes öröklésben egyáltalán nem részesiti. A főelőadmány pedig,** az örökjogon keresztül rést tör azon a közép* Főelőadmány: VIII. kötet 488. 1. 210 elvi kérdés. ** VIII. k. 1. 224. elvi kérdés.