Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből

594 Dl WITTMANN ERNŐ mig más esetekben «jogsértést» jelent tekintet nélkül a kártevő vétkességére. Általában áll azonban az, hogy az rső csoportba tartozó kereseteknél csak a jogsértés igazolandó, a 2 ik csoportba tartozó keresetekkel igazolandó a jogsértés és a vagyoni kár (pl. slander not actionable pe se). A vagyoni kár néha csak «fictio»1 (pl. seduction); a 3-ik. csoportban alperes gondatlansága és a vagyoni kár bizonyítandó (negligence). Az 1. és 2. csoporttal szemben bizonyos esetekben alperes védelemkép érvényesítheti azt, hogy ő nem gondatlan, (inavitable accident), de ez előadásának bizonyitása őt terheli. Mindezeket a tanokat bővebben meg fogják világitani az egyes különös cselekményekből származó keresetekről szóló későbbi fejtegetések. Mondottam, hogy felperesnek nem minden esetben kell igazolnia azt, hogy vagyoni kárt szenvedett, következménye ez a jogtétel annak, hogy az angol jog ismeri a kártérités kötelességét nem vagyoni kárért is. Kétségtelennek tartom, hogy hazai jogunk szerint általában a «nem vagyoni kár megtéritését követelni sem lehet».2 Következménye hazai jogunk ez állásfoglalásának, hogy számos jogellenes cselekedet esetében a sértett fél elégtételt nem kaphat, mert e czélra kereseti jog rendelkezésére nem áll. Ha valaki átment a kertemen, de vagyonomban kárt nem tett és a magánlaksértés vétségének a tényálladéka sem forog fenn, ugy — habár a cselekvés mint birtokháboritás jogellenes — nekem a megtörtént tényből semmi néven nevezendő keresetem nincsen. Az angol jog ezzel szemben, kiindulva abból a jogi elvből, «for every legal wrong there is a legal remedy» 3 kiindulva abból az elvből, melyet régente ugy stilizáltak: ubi jus, ibi remedium, eljutott ahhoz az állásponthoz, miszerint jogelle1 V. ö. dr. Schwar^ id. czikkét. 2 így Grosschmied Fejezetek I. 758. 1. 3 Minden jogellenes cselekmény ellen van jogszerű orvoslás.