Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. 577 javára az alkotmányt kiterjesztő értelemben, másika az államok javára az alkotmányt megszorító értelemben igyekszik magyarázni. Az alkotmány hivatott interpretatorán, a bíróságokon kivül tehát a közélet minden hivatalos tényezője foglalkozik gyakorlatilag az alkotmány magyarázatával. A tendentia mind fokozottabban a foederális hatalomkör javára irányítja az alkotmány magyarázatát, a mely irány különösen megerősödött az észak-déli háború következtében, a mikor is a nemzeti eszme hatványozottan megizmosodott és ezzel a foederális összetartás gyökerei mélyen behatoltak az amerikai talajba. Az amerikai alkotmány fejlesztésének lényeges módja még a szokás utján való fejlesztés. Ugyanis a gyakorlati politikai életben a szokás kifejlesztett olyan eljárásmódokat, a melyek lényegesen kiegészítik az alkotmány rendelkezéseit és a melyek, noha jogilag nem képezik az alkotmány kiegészítő részét, a köztudatba annyira bele vésődtek, hogy gyakorlatilag egyenlő erejük van az alkotmány írott szabályaival. Így például az elnökválasztóktól a szokásjog tényleg elvonta az alkotmány által nekik biztosított discretionalis jogot az elnökre való szavazatuk leadásánál, mert — a mint máshol is említettük — az elnökválasztókat a gyakorlatban előzetes párt-utasítással látják el. Az alkotmány nem szab korlátot az elnök újból megválasztatása elé, a szokás megállapította, hogy az elnök legfeljebb egyszer választható újra. A senatusnak az elnöki kinevezések visszautasítására nézve fennálló korlátlan jogát a szokásjog oda módosította, hogy ez a jog a cabinet tagjainak kinevezését illetőleg sohasem gyakoroltatik. A képviselőház elnökére a gyakorlat ruházta a bizottságok elnökei és tagjai kinevezésének igen nagy fontosságú jogát, ugyancsak a szokás a bizottságok elnökeinek oly széleskörű befolyást és hatalmat biztosított, hogy ezek mintegy egy másik cabinetet képeznek. Szokás állapította meg, hogy pénzügyi törJogállam. V. évf. 8. f. 58