Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. erét kérdést döntötte el, azonban indokolásában oly dus anyagot szolgáltatott, melylyel sok más felmerülhető jogvitát már előre eldöntött. A birói magyarázat a Marshall által lefektetett nyomokon rendszerint igen szigorúan állapítja meg azt a tételt, vájjon a vitássá tett eset olyan-e, a melyben a foederalis hatalom eljárhatott? Fcederalis hatalmi hatáskör soha sem vélelmeztetik, hanem vitás esetben mindig külön bizonyitást igényel, hogy átruházta-e a nemzet a fennforgó kérdésben való hatáskört a foederalis hatalomra vagy nem ? Ha azután szoros vizsgálat alapján a foederalis hatalom hatásköre megállapíttatik, akkor e hatalom miként gyakorlására nézve, a tekintetben, hogy a végrehajtásra minő eszközök vagy eljárási módok vétettek igénybe, a biróság az alkotmány magyarázatában igen liberálisan jár el. Maga az alkotmány kimondja, hogy mindama hatalmi téren, a melyet az alkotmány a fcederalis tényezők hatáskörébe utal, a congressus jogositva van mindazokat a törvényeket meghozni, melyeket a végrehajtás érdekéből szükségeseknek és alkalmasaknak (proper) ítél. A bíróságok ennélfogva ugy magyarázzák az alkotmányt, hogy a congressus meg az elnök nem mehetnek ugyan egy lépéssel sem tul az alkotmányban nekik átengedett hatáskör határain, ebben a hatáskörben azonban teljes szabadsággal és korlátlansággal járhatnak el és eszközeik megválasztásában egészen souverainek. E liberális magyarázat alapján azután a congressus igen sok oly joghoz jutott, a mely az alkotmányban nincs kifejezett szavakban neki biztosítva. így abból a hatalmából, hogy adóztathat és kölcsönöket köthet, levezetik azt a további hatalmát, hogy szabadalmat adhat a nemzeti banknak és bankjegyeket mentesítheti az egyes államok által való megadóztatástól. A congressusnak az alkotmány megállapítja azt a hatalmát, hogy a kereskedelmet szabályozhatja. Ebből vezették le a congressus ama jogát, hogy szabályozhatja a személy- és teherszál-